Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

4. Mozgástani alapismeretek

Később Huyghens holland tudós matematikus levezette, bebizonyította, hogy ez — az izokronizmus — csak nagyon hosszú és kicsiny kilengéssel mozgó ingánál igaz, mert a nagyobb tágasságú lengéseket végző inga lengésideje nem pontosan egyenlő ugyanazon hosszúságú inga kisebb kilengésekor mérhető lengésidejével.

4,7. Hogyan esik a magasról leejtett kő?

Mi történik, ha nagyon nagy magasságból, például toronyból ejtünk le követ*? Hova esik? A torony lábához, vagy eltér onnan. Feltételezzük, hogy a levegő tökéletesen nyugodt, tehát az nem téríti el.

Már Galilei is sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Tudományosan Mersenne végzett kísérleteket mozgó rendszerben eső testekkel.

Martin Mersenne (1588—1648) korának legkitűnőbb tudósai közé tartozott. Hatalmas tudományos levelezése szinte a folyóiratokat pótolta a 17. században.

Az volt a nagy kérdés, hogy ha a Föld mozog, hogyan hat a Föld mozgása a szabadon eső testre. Akik azt tartották, hogy a Föld nyugalomban van, azt állították, hogy a torony lábához esik a legfelső emeletről leejtett kő. Hova esik azonban, ha a Föld mégis forog?

Voltak, akik azt hitték, hogy a leeső kő alatt elfordul a Föld, tehát — minthogy a Föld nyugatról kelet felé forog — nyugat felé esik le a kő. Igaz lehet ez?

Gahlei kimondotta, hogy ha a torony mozog a Földdel együtt, a toronytető nagyobb íven mozog, mint az alapzata, mert hiszen hosszabb sugáron mozog. Minthogy a leejtett kő megtartja azt a mozgását, amit a torony legfelső emeletén végzett, a torony lábánál is végzi ugyanezt a haladó mozgást, következésképpen tehát a földreesés helye a Föld forgásirányába fog eltolódni.

Mersenne a touloni kikötő előtt kísérleteket végzett. Nagy vitorláshajók árbocáról leejtett kő az árboc tövéhez esett, tehát az eső kő megtartotta azt a mozgást, amit az árbocon végzett. A kő tehát egyformán esik akár áll, akár mozog a hajó. Ezzel a kísérlettel az első lépéseket tette meg a

63