Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
4. Mozgástani alapismeretek
Galilei ezt nem tudta bemutatni, hiszen légszivattyúja nem volt. Tanait valószínűleg nehezen értették meg, hiszen az új gondolatok elültetése általában nem könnyű. Érdekes, hogy különben Galilei pusztán okoskodás útján is bebizonyította, hogy a nehéz testek nem eshetnek gyorsabban, mint a könnyűek. A következőképpen okoskodott: Tegyük fel — mondotta —, hogy egy súlyos golyó bizonyos sebességgel hull lefelé. Egy könnyű golyó — a régiek szerint — lassabban esik. Mi történik azonban, ha a két golyót merev rúddal összekötjük? Nyilvánvaló, hogy az összekapcsolás által a nehéz és a könnyű golyó súlya összeadódik, tehát olyan nehéz lesz a leeső test, mint a két golyó együttvéve. Mi történik most? Gyorsabban fog hullani a kettős golyó, mint az előbbi súlyos, vagy lassabban? A nehéz golyó gyorsítja esése közben a könnyűt? A könnyű fékezi a nehezet? Tulajdonképpen — ha Arisztotelésznek igaza lenne — a kettősgolyónak gyorsabban kellene esnie, mert súlya akkora, mint a kettőé együttvéve. Galilei ezzel a gondolatmenettel azt is bebizonyította, mennyire terméketlen dolog a természet törvényeit okoskodással keresni. Ha a természetet kutatjuk, és nem tudjuk pontosan megfigyelni a jelenségeket, akkor kísérlethez kell folyamodnunk, olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek lehetővé teszik a megfigyelést. Ha tehát az eső testek sebességét nem tudjuk — jó óra hiányában — szabatosan megfigyelni, akkor lassítsuk le a testek esésének sebességét úgy, hogy azért a jelentkező sebességek arányosak maradjanak a valóban — akadály nélkül — eső testek sebességével. Hamarosan megszerkesztette a híres ,,Galilei-féle lejtőt”, a hosszú, változtatható dőlésű, deszkából kialakított facsatornát. Nem is egy, több csatorna húzódott egymás mellett, a csatornákban golyókat lehetett legurítani. A gurítással lefékeződött a testek — golyók — mozgása, de a törvények éppen úgy érvényesültek, mintha estek volna. Galilei határozta meg elsőnek pontosan a gyorsulás fogalmát. Fizikakönyveink részletesen tárgyalják ezt a fogalmat. Vizsgálta Galilei az ún. ferde hajítás kérdését is. A feladat 61
