Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

3 Mérés

3,7. A szögmérés eszközei

A szögmérőt mindenki ismeri. Ha pontosan akarunk szögeket rajzolni, egyetemes szögmérőre van szükségünk. Ez fémből.készült műszer, a szögben hajló szárak (2,3) pontosan illeszkednek egymáshoz, a leolvasás is nagy pontossággal, legtöbbször nóniusz (1) segítségével történik (26. ábra).

A térképrajzolásban, vasútépítésnél, építkezéseknél, bányafelmérésnél stb. nélkülözhetetlen az egyetemes szögmérő. A terep felmérésekor ugyanis a mért szögmértéket nem rajzolják fel azonnal, hanem csak feljegyzik, és a jegyzetek alapján a műszaki irodában rajzolják meg a megfelelő tervet, térképet stb.

Terepen, pl. háromszögeléskor az egymástól távoli pontokhoz tartozó látósugarak által bezárt szögeket mérik. Erre a célra távcsöves műszereket használnak. Tipikus távcsöves szögmérőműszer a teodolit (27. ábra). A teodolitnak két körskálája van, az egyik vízszintes (1), a másik függőleges (2). A műszert vízszintezővel lehet beállítani a vízszintes síkba. A háromlábú műszerről zsinór lóg le függőónnal. Ennek segítségével állíthatjuk a műszer-tengelyt és a második körskálát függőlegesre. A műszer távcsöve (3) vízszintes és függőleges síkban elforgatható. A szögleolvasást nóniusz és nagyító teszi pontossá. Bányaműszereknél parányi villamoslámpát is építenek a műszerbe, hogy sötétben is dolgozni lehessen vele.

26. ábra. Egyetemes szögmérő

27. ábra. Teodolit

44