Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

3 Mérés

hüvelybe (2) sajtolással erősítik be, míg a mozgó csúcs (6) a dobbal, illetve a mikrométerorsóval együtt mozog. A mik­rométer mérési határait a hüvelyen levő menetes kiképzés (7) segítségével növelhetjük. Ebbe hosszabbítok erősíthetők. Az orsó menetes részét csavaranyával védik a rongálódástól. A csavarorsót rögzítő csavarral (8) állíthatjuk tetszőleges hely­zetbe. A lyukmikrométerrel a mérés hasonlóképpen történik, mint a közönséges mikrométerrel, csupán a leolvasásnál kell ügyelni arra, hogy a leolvasott értékhez a mikrométer alap­hosszát — a mérő csúcsok távol­sága 0 skála állásnál — mindig hozzáadjuk. Az ilyen lyukmik­rométer mérési hibája nagyobb, mint a közönséges mikrométe­ré, mert az összeszorító erőt nem lehet pontosan beállítani (18. ábra). 8—10 mm-es hosszúságkülönbségek 0,01 mm pontosságú, könnyű és gyors mérésére a gépiparban kiválóan beváltak a mérő órák. A mérő órát mérő műszerbe vagy mérő állványba foglalva a legkülönbözőbb módokon használhatjuk. A befogás­nak olyan erősnek kell lennie, hogy a mérési értékeket ráz­kódás ne befolyásolja. A mérő rúd (1) felső része fogasléc és nagyító fogaskerék-áttételek segítségével (2, 3, 4, 5, 6) moz­gatja a skála előtti mutatót. A mérő órán két mutató és két beosztás van. A külső beosztáson a század millimétereket, a belsőn a mm-eket olvashatjuk le. A nagymutató a mérő rúd 3* 35 19. ábra. Mérőóra 18. ábra. Lyukmikrométer

Next

/
Thumbnails
Contents