Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

3 Mérés

képest ezek kivitelezése többféle lehet. Ha a mérés eredményét a műszer mutatójának az egyenletes vagy egyenlőtlen beosztású skálához való viszonylagos kitérése mutatja, akkor a műszer skaláris. A műszer mutatója lehet tű, szálkereszt, folyadékfelszín, fénysáv stb.

Igen sokszor erőhatások segítségével végezzük el a méréseket. Ilyen erőhatáson alapuló műszer például a villamos mérőműszerek többsége. Az effajta mérőműszereket kiegyenlítő vagy mérlegelő műszereknek nevezzük, mert velük a külső és belső mérőerőket kiegyenlítéssel hozzák egyensúlyba. Külső mérőerő a mérendő hatás, a belső mérőerő legtöbbször rugóerő. A kiegyenlítést leggyakrabban ismert mérőerők hozzáadásával végzik. Ha a kiegyenlítés a mérőeszköz nullpontján történik, mint például a közismert gyógyszerészmérlegeknél, az eljárás neve nullamódszer. Ezzel a módszerrel csak olyan mennyiségek mérhetők, amelyek az időben nem változnak. Ilyen például a súly. Időben változó mennyiségek gyors és szabatos mérése ún. részleges kiegyenlítéssel történik. Ekkor a mért mennyiségnek ki nem egyenlített részét olvassuk le pl. a skálám A mért állandó vagy változó mennyiségeket időben összegezik, és azok mindenkori összegét mutatják a számláló műszerek. Ilyen a szolgáltatott energiát mérő gázóra és villanyóra, az elfogyasztott vízmennyiséget mérő vízóra, a megtett utat mérő kilométeróra stb.

Vannak végül író-, rajzoló- vagy regisztráló műszerek is. Ezek közvetlenül felrajzolják a mért mennyiségek függvénygörbéjét. A független változó rendszerint az eltelt idő, vagy megtett út (barográf, termográf, önműködő füstgázelemző készülék stb.).

A mérés pontossága elsősorban természetesen a műszer kivitelétől, jóságától függ, de nagyon fontos annak helyes használata és a „leolvasás” pontossága is.

A műszernek is vannak hibái. Ezek lehetnek állandó és változó jellegűek. Az állandó jellegű hibák beállítással, vagy hitelesítéssel megszüntethetek, vagy ún. „hibagörbe” felhasználásával kiigazíthatók. Ilyen állandó jellegű hiba pl. a megmunkálásból vagy kopásból származó nullahiba. Pl. a tolómérő milliméterosztásának nullapontja a mérőpofák zárt helyzetében nem esik egybe a nóniuszosztás nullapontjával. (A tolómérő — mondjuk — 0,1 mm-t „csal”.)

23