Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
2. Műszaki rajz - dióhéjban
nyában húzott inéretvonalra írjuk. Ennek végét méretnyilakkal határoljuk (12. ábra). A méretábrázolás, illetve beírás még az alakhűségnél is fontosabb. Ha a rajzoló elrajzolja a tárgyat, és egy téglalapot ábrázol, melynek szélességét és magasságát egyenlő méretűnek jelzi, a műhely nem téglalap alakú, hanem négyzet alakú munkadarabot szállít. A műszaki rajz felépítését mindig a cél határozza meg. Más a feladatunk, ha valamit meg akarunk magyarázni, más, ha a szerelők kezébe akarunk rajzi utasítást adni, és megint más, ha a munkagépen dolgozó részére készül a rajz. Működési (funkcionális) ábrát, rajzot készítünk akkor, ha meg akarjuk magyarázni, hogy ez vagy az a szerkezet hogyan működik. Ilyen pl. könyvünkben a forgattyú ismertetésénél bemutatott rajz, melyen 3 forgattyút pótló bolygófogaskerékpár szerepét magyarázzuk el. Működési rajzokat készítenek például a szabadalmi leírásokhoz, tankönyvekbe, kézikönyvekbe, folyóiratokba. A működési rajzoknál mérethűségre nem törekszünk. Szerelési rajz vagy utasítás a szerelés, az összerakás módját mutatja be. A szerelési rajzon megtaláljuk például egy híd rácsozását, a csomópontokat, az egész rácsrendszer összeszereléséhez szükséges utasításokat. A szerkezeti rajz mérethűen bemutatja egy egész gépezet, berendezés rajzát. Ilyen például egy benzinmotor rajza. A műhelyrajzot a műhely kapja egyes alkatrészekről, a megmunkáláshoz való utasításokkal. Ha például egy gépalkatrészről van szó, más rajzot kap a kovácsműhely és mást a forgácsoló megmunkálás. Nyilvánvaló, hogy pl. az előkovácsoláshoz más méreteket kell megadni, mint a finom megmunkáláshoz. A műhelyrajz az elkészítendő darab nagyságát legtöbbször 1 : 1 arányban ábrázolja. Hajók tőgerendája esetleg a száz méter hosszat is meghaladja, mégis természetes nagy16 id. ábra. A méret megadása
