Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
10. Testek egyensúlya
tatásnak megfelelő szöget zárnak be. Ez a módja a kormányzásnak igen egyszerű, nagy sebességű gépkocsiknál azonban nem alkalmazható, mert számos hátrányos következménvnyel jár. A vasúti kocsikat nem kell kormányozni. A tengelyek önmagukkal párhuzamosan elmozdulhatnak, „beállnak” a kanyarba. Ezenkívül a vasúti kocsi kerekének peremét kúposra képezik ki. Kanyarulatban a külső kerék a kúpos kerékperem külső felén, tehát nagyobb körön szalad, míg a belső kerék a kisebb átmérőjű körön. így aztán nem csúszik meg a külső vagy belső kerék a sínen. Mi történik, ha a tengely elforgatásával változtatunk az irányon? (95. ábra.) Csökken a jármű biztonsága, hiszen a kerekek talajt érintő pontjai által határolt terület jelentősen kisebbedett. Ez nagy sebességű járműnél, pl. a gépkocsinál azért nagyon veszélyes, mert a fordulóban jelentékeny centrifugális erő hat rá, ilyen kormányzás mellett a gépkocsi könnyen felborulhatna. Gépjárműveken ezért az ún. tengelycsonk kormányzást alkalmazzák. Ennél a rendszernél a tengely nem mozdítható, hanem a tengely végén levő kerekeket fordítják el függőleges tengely körül. Abból a célból, hogy a fordulóban a gépkocsi valamennyi kereke koncentrikus körök mentén mozogjon, az első kerekeket annyira el kell forgatni, hogy tengelyeik meghosszabbítása a hátsó tengely szintén meghosszabbított vonalában egy pontban találkozzék. Amint a 96. ábrán lát-. 11 Fizikai olvasókönyv—8114/1. 161 95. ábra. Jármüvek biztonsági területe 96. ábra. Gépjármű-kormányzás
