Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
10. Testek egyensúlya
10. A TESTEK EGYENSÚLYA 10,1. A súlypont Az Itáliában megforduló idegenek csodálattal emlékeznek meg a pisai ferdetoronyról. Nyolc emelet magas, kerek alaprajzú épület. 1174-ben kezdték építeni, és 1350-ben fejezték be. Harangtoronynak — campanile — épült, de nem harangoznak benne. Oszlopsorokkal szegélyezett emeletei vannak, 54 méter magas, teteje lapos. Szédítő érzés az oszlopok mögött járni, mert a torony teteje 4,3 méterrel kihajlik dél felé. Állítólag még az építéskor megsüllyedt, de azért befejezték. Azóta tovább süllyedt, míg most, századunkban a cölöpözésnél leírt módon megerősítették a szép fehér márvány épületet. Miért nem dől el a torony? Egyelőre, vagyis ha tovább nem ferdül, fizikai oka van a stabilitásnak. A torony súlypontjából — körülbelül a henger alakú torony geometriai közepéből — az alapra bocsátott függőleges egyenes még keresztülmegy az alapterületen (91. ábra). Márpedig a legalább három pontban alátámasztott test nem dől fel addig, amíg a súlypontból az alapra bocsátott függőleges átmegy az alátámasztási pontok által határolt területen. A pisai torony tehát mindaddig állva marad, amíg tovább nem ferdülve, a „függőleges súlyvonal” kívülre nem kerül az alap területen. Lehet olyan épületeket, berendezéseket is létesíteni, amelyek bizonytalannak látszanak, még sem dőlnek fel. Ilyenkor az anyag szilárdsága áll ellen a lehajlító vagy felborító erőknek. Sportuszodákban például műugrótornyokat építenek úgy, hogy előrehajlik az építmény a víz fölé, s csak ' azért nem dől fel, mert a vasbeton szerkezet szilárdsága tartja z153
