Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
9. Erők összetétele és szétbontása
kezdett. Ekkor drótkötelekkel kihorgonyozták, úgy merevítették. Ma már ezeknek a hidaknak csak az emléke van meg. Skóciában Dundeenál, a Tay folyónak az Északi-tengerbe való beömlésénél az angolok pompás vasúti hidat építettek a múlt század második felében. Rácsos tartókat szereltek fel. Tudták, milyen súlya van a legnehezebb szerelvénynek, számításba vették a vonat áthaladásakor jelentkező dinamikus hatásokat, a sínillesztéseknél keletkező ütközőerőket, egyszóval az akkori műszaki tudományok minden támogatásával nagyszerű híd épült. Magas, terméskőből való pilléreken dübörgött át a vonat napról napra, az angolok igen büszkék voltak rá. Egy alkalommal hatalmas orkán dühöngött a tengeren, és a szélvihar óriási erővel támadta meg a hidat. A széles lemezek között átfújt a szél, és hatalmas erővel megnyomta a híd rácsozatát. Az történt, amire senki nem gondolt. A rácsos liíd tervezésekor senkinek sem jutott eszébe, hogy oldalirányú erőket is figyelembe kell venni. Tudták, hogy a vonat súlya lefelé nyomja a hidat, az ütközések is lefelé hatnak, de hogy a széllel is számoljanak, bizony kimaradt a tervezésből. A szélvihar tehát oldalirányban megnyomta a rácsozatot. Az acélszerkezet engedett, oldalt kihajolt. Minthogy rugalmas anyagból készült, a szélroham enyhülésekor visszahajlott, majd újabb szélnyomásra ismét kihajolt. Az ismétlődő széllökések hatására tehát rugalmas lengésbe kezdett. Ekkor futott rá a gyorsvonat. A vízszintes síkban kihajolt rácsszerkezet természetesen nem bírta meg a függőlegesen ránehezedő vonat terhét, hanem oldalt lehajolt. Az oldalirányú és lefelé hajlítás, valamint a hídszerkezet egyre nagyobb tágasságú kilengése egy időben, annyira igénybevette az anyagot hogy a híd szinte lecsavarodott a pillérről, leszakadt, és a vonat összes utasával együtt az öbölbe zuhant, és nyomtalanul eltűnt. A Tay-híd katasztrófája felhívta a figyelmet a szélnyomás tanulmányozására és a tervezés ilyen irányú feladataira. A mérnökök ,,szélrácsozás”-nak nevezik azokat a szerkezeti elemeket, amelyek a széllökések okozta kihajlást, ringást megakadályozzák. Vízszintes síkban, egymást keresztező 150
