Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
9. Erők összetétele és szétbontása
Mindkét párhuzamos egyenes az alátámasztási erők hatásvonalán egy-egy pontot (bés c) metsz ki. Ezeknek összekötő egyenesével (be) az 0 pontból rajzolt párhuzamos egyenes kimetszi a P vektorán az alátámasztási erők (reakcióerők) nagyságával arányos szakaszokat ( A és B). Ennél az eljárásnál a P erőt az A és B erpk eredőjeként fogtuk fel, s most összetétel helyett szétbontást végeztünk. A technikában a fent vázolt eljárást „grafikus módszer”- nek, „grafikus eljárásnak” nevezzük, a számolással végzett „numerikus eljárás” helyett. Az épület-, gép és híd^zerkesztésnél alkalmazott, fent ismertetett eljáráshoz hasonlóan a geodéziában — földmérésnél — is lehet grafikusan dolgozni. Ekkor a háromszögelésnél ismertetett módon, a tereppontokon betájolt rajzasztallal állnak fel, távcsöves vonalzó segítségével irányozzák meg a távoli pontokat, és a vonalzó mentén húzott egyenesek metszéspontja adja például a templomtorony helyét. Ma már kevésbé alkalmazott módszer, régente a katonai térképek felvételénél használták. A modern mérnök szögeket mér, és ezek a lapján az irodában rajzolja meg a térképet. A dolog természetéből következik, hogy a numerikus eljárás hosszadalmasabb, de pontosabb. 9,2. Hogyan helyezik el a robbanómotor hengerét a főtengelyhez képest? Ha megvizsgáljuk a motorkerékpár- vagy gépkocsimotort, azt tapasztaljuk, hogy a hengerek a legtöbb esetben nem a főtengely középvonalában állanak. Mi lehet ennek az oka? A hengerben ide-oda járó dugattyú a főtengely forgási síkjában hol a henger egyik, hol a másik oldalát nyomja. Nézzük csak meg, miért. 86. ábra. Kéttámaszú tartó támasztó erőinek szerkesztéssel való meghatározása 10 Fizikai olvasókönyv—8114/1. 145
