Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
2. Műszaki rajz - dióhéjban
hekben foglalkoztak. 1245-ből azonban már valóságos műszaki rajzemlékünk is van, egy francia építész, Villard de Honnecourt vázlata vízikerékkel hajtott fűrészről (5. ábra). Villard de Honnecourt — a műtörténészek szerint — a budavári Mátyás-templom első építője a középkorban. A 16. században Filippo Brunelleschi, híres olasz építész felfedezi az egzakt, tudományos perspektívát, és Leonardo da Vinci, az olasz reneszánsz nagyszerű alakja, műszaki vázlatait már ezzel a módszerrel rajzolja. 1794-ben hozza nyilvánosságra a francia Gaspard Monge ábrázoló geometriájának módszereit. A fejlődés innen töretlen, s ma már — mondhatni — szinte mindenki ért valamit a műszaki ábrázoláshoz. 2,2. Hogyan ábrázolunk ma egy gépelemet? A műszaki rajz valamilyen műszaki alkotásnak, szerkezetnek rögzítése rajzban. A technika sokféle ágazatának megfelelően tárgya szerint a műszaki rajz is sokféle lehet. Legtöbbször azonban mégis azért készül, hogy valamely műszaki alkotást — gépet, épületet, hidat — a rajz alapján meg tudjanak építeni, el tudjanak készíteni. A műszaki rajzban az ábrázoló mértanban is használt merőleges (ortogonális) vetületekkel való ábrázolást alkalmazzuk. Mit kell ezen érteni? Helyezzünk el egy téglatestet három, egymásra merőleges síkrendszerben úgy, hogy a testet határoló téglalapok a síkokkal párhuzamosak, illetve azokra merőlegesek legyenek (6. ábra). Ha most a téglatestet úgy szemléljük, hogy az F, E és O irányokból egymás után pontosan merőlegesen nézünk rá, 6. ábra. Téglatest ábrázolása merőleges vetületekkel ~ 7. ábra. Képsíkok, illetőleg vetületek ,,beforgatása” 12
