Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
6. A súrlódás
levő vizet olyan hőfokra, amelyen majd az olaj viszkozitását akarják mérni. Melegítéskor a kettős falban levő víz melegszik fel először, és ez adja át melegét a belső edényben levő víznek. A megfelelő hőfok elérésekor a fenéknyílást elzáró pálcikát kihúzzák, és stopperórával megmérik, mennyi idő alatt folyik ki a víz az edényből. Ezután betöltik a vizsgálandó olajat, vízfürdővel (a kettős falban levő vízzel) felmelegítik a szükséges hőfokra, s akkor kifolyatják. Az olaj kifolyásához — nyilván — több időre van szükség, mint amennyi a vízhez kellett. Ha az olaj kifolyási idejét elosztják a víz kifolyási idejével, azaz megállapítják, hányszor több időre volt szükség az olaj kifolyásához, kapják a vizsgált olaj viszkozitásának Engler-fokát. Ha alkohol, éter, tehát a víznél ,,hígabb” folyadékok viszkozitását mérik, akkora vízkifolyás ideje hosszabb, ekkor tehát 1-nél kisebb számot kapnak Engler-foknak. Ez a viszkoziméter egyszerű, olcsó, világszerte használatos, betanított munkás is kezelheti. Sűrűn folyó anyagok — tészták, aszfalt, kátrány, méz, gumioldat, műbőr- és műanyagmasszák stb. vizsgálata Engler-készülékkel roppant nehéz. Nagyon fel kell hevíteni, a kifolyás ideje nagyon nagy, egyszóval kényelmetlen. Ezért terjedt el a sűrűn folyó folyadékok vizsgálatára alkalmasabb Höppler-féle viszkoziméter. Működése azon alapszik, hogy viszkózusabb — sűrűbben folyó — anyagban egy golyó lassabban süllyed, mint hígfolyósban. A hengeralakú üvegedény közepén cső húzódik végig. A cső körül víz van, ezt elektromos fűtőtesttel előírt hőfokra lehet hevíteni. A belső csőbe töltjük a vizsgálandó anyagot, és belesüllyesztjük az üveg- vagy acélgolyót. A belső cső végeit gumidugókkal zárjuk el, a csőnek színültig telve kell lennie a vizsgálandó folya118 66. ábra. HÖDDler viszkozimétere
