Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
6. A súrlódás
nek nevezünk. A felületen található, szabálytalanul elszórt repedéseket, illetőleg karcokat gödrösségnek hívjuk. A megmunkálás során fellépő lengésekből keletkező nagyobb, ismétlődő felületi érdesség a hullámosság (64. ábra). A hullámosság, illetve az érdesség a felületet mintázottá teszi. A mintázat ismétlődő iránya a barázdairány. A felületi egyenlőtlenségeket számszerűen a barázdairányra merőlegesen vett felületszelvénnyel lehet legjobban jellemezni. A felület simaságára az ún. felületi simaság jellemző. Ezt a mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy a középvonalon vízszintes irányban felvett kisebb osztásokban lemérjük a középvonaltól a profilgörbéig terjedő metszések hosszúságát mikronokban, és a metszések négyzeteinek számtani középértékéből négyzetgyököt vonunk. A felület középvonala olyan helyzetű, hogy azoknak a területeknek az összege, amelyeket a felület hullámvonala a középvonallal zár be, a középvonal két oldalán egyenlő. A felületi simaság számszerű mérésére különböző műszerek szolgálnak. Ilyen pl. a profilométer, amelynél tapintó gyémánt tűhegyet húznak végig egyenletes sebességgel a vizsgálandó felületen. A tűnek a felület egyenlőtlenségeiből szár8* 115 A hullámosság _j__j jJ_[///// // / / //// 1 Az érdesség mogassoga ----[- mogassága Az érdesség oszlása ^ i A hullámosság oszlása A hullámosság magassága Középvonal vagy nevleges felület 64. ábra. ,.Sírna” felület erős nagyítás mellett
