Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
6. A súrlódás
gépkocsiknál pl. nincs a súrlódási erőnek a csúszás irányára merőleges irányú összetevője, nincs teh^rt olyan erő, amely a gépkocsi súlyának az úttest széle felé mutató G sin a összetevőjével egyensúlyt tarthatna, ezért következik be minden ilyen esetben az oldalirányú csúszás (48. ábra). 6,4. Az önzárás Különféle szerkezeteknél gyakran előfordul, és sok bosszúságot okoz, hogy a körkeresztmetszetű vezetéken — pl. rúdon — elcsúszó hüvely, melynek egyébként megfelelő játéka van, elakad, megszorul (49. ábra). A hüvelyt a rúdon P erő mozgatja. Az erő hatásvonala a vezeték középvonalától p távolságra van. Ha a p kar nagysága egy — a hüvely hosszától függően — meghatározott érték fölé emelkedik, a hüvely megakad, s az erő bármilyen nagyra növelésével sem mozdul. Az ilyen szerkezet önzáró. Az önzárást hasznosíthatjuk-is. Ilyen pl. a terhek felfüggesztését szolgáló állítható gyűrű. Ha a távolság — h — elég kicsi, a teher egészen a rúd mellé kerülhet, s a gyűrű a rúd mentén minden egyéb erő alkalmazása nélkül bárhol megállhat. A kapcsolatot, illetve önzárást a fellépő súrlódás létesíti (50. ábra). Az önzárásnak nagy jelentősége van a csavarnál is. A csavar lényegében egyenes körhengerre felcsavart lejtő. A 49. ábra. Rúdon csúszó hüvely önzárása 50. ábra. Önzáró gyűrű terhek felfüggesztésére 101
