Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

III. fejezet. Technikai kultúra Magyarországon a Mohács utáni két évszázadban

2. Hadi és polgári építkezések a királyi Magyarországon és Erdélyben. Bethlen Miklós műszaki alkotásai

„Három nagy árokja az várnak vagyon. Abban az fürdő víz nagy bőven vagyon. Negyed az városnak környüle vagyon,

Az is segítségül az várnak vagyon. ”

(Tőke Ferenc: Sziget ostromának históriája)

A XVI. század közepére Itáliában kialakult a négy sarokbástyás várkastély /■ típusa. A végvárakat erődítő olasz hadmérnökök révén ilyen tervrajzok Magyarországra is eljutottak. Európai érvényű jelenség, hogy a reneszánsz kor-JL ban, nálunk is, másutt is az olasz mérnökök jutottak vezető szerephez. Pozícióikat hosszú időn át megőrizték. A királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség területén az olaszos ízlésű várkastélyok, világi épületek igazi virágkora a XVII. században volt. 1621-ben a Nádasdyak részére Sopronkeresztúron épült fel a korszak egyik legjellegzetesebb világi létesítménye. A négy sarokbástyás várkastélyok sorában késői, de nagyszabású vállalkozás II. Rákóczi György épülete Radnóton. 1 651 -ben építette a velencei Agostino Serena (ágosztíno széréna) „fejedelmi fundátor". A védelmi cél ezeknél az épületeknél olykor már bizonyos értelemben háttérbe is szorult, sőt néha csupán jelképessé vált. Az erdélyi magyar Sárdi Deák Imre tervein is felismerhető ez.

A meglehetősen kevés magyar tervezőtől származó magyarországi munkák sorában találjuk Beöry Lukács „Tervrajz és vázlat Tokaj várának erődítési munkáihoz" című anyagát. Beöry hadmérnök tervein a dátum 1664. (Hadtörténelmi Levéltár, Budapest. A mutatókönyv száma: 67. A mutatókönyv oldalszáma: 187. VII. 201. Törökkori gyűjtemény. 1500-1789. 1664. 10. doboz. 1664/2. 1664. február 3.) A tokaji tervrajzokon a külső várnak 5 sarokbástyája van, szegletes formára alakítva, a belső vár 4 bástyája pedig kerek kivitelű.

A sarokbástyás várkastélyok építése a törökök kiűzése után, a XVII. századtól már hanyatlani kezdett a jelentősen csökkent védelmi igények miatt. Más volt a helyzet a tényleges hadi építmények esetében.

85