Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
II. fejezet. Technikai kultúra hazánkban az Anjou-kortól Mohácsig
lása (bányabeli robbantásokra) csak később, a XVI. században Tirolban valósult meg. Békés célokat szolgált viszont a vegyészet a nemesfémek vizsgálati eljárásával. Zsigmond király egyik 1405. évi rendeletében vannak részletek arról, hogy ebben az időben már alkalmazták a salétromsavat az arany és az ezüst szétválasztására. (A salétromsavat azon tulajdonsága nyomán nevezték választóvíznek, hogy az ezüstöt oldja, az aranyat azonban nem.) Zsigmond említett dekrétuma alapján Szabadváry Ferenc és Szőkefalvi-Nagy Zoltán nem tartják kizártnak, hogy az analitikának ezt a fontos eljárását Magyarországon találták fel. Nyugat-Európában az eljárást csak a XV. század közepétől említik. (Szabadváry, Szőkefalvi-Nagy 1972. 38.) Magyarországi próbázóról az első, név szerinti említés azonban csak a XV. század legvégéről ismeretes. Ez az 1498-ból való okmány - Tengler körmöd kamaragróf leirata a selmeci tanácshoz - Steckh Baltazár Selmecbányái jegyzőről mint próbázóról tesz említést. (Vajda, Oszetzky, Szabadváry 1981. 268.) Aranyat, ezüstöt felhasználtak olykor a finomabb kivitelű műszerek díszítésére, bevonására is. Ritkábban fordult ez elő a csillagászati műszereknél, gyakrabban az óráknál - ez azonban inkább majd a későbbi évszázadokban lesz a technikai kultúra része. A viselhető óra (zsebóra) megjelenése is csak később következett be (XVI. század). A csillagászati műszerkészítés a XIV. század végén még nem jutott el arra a fokra, amelyen néhány évtized múlva, Mátyás király korában volt, de néhány emlék azért a Zsigmond-kor elejéről is akad. A bécsi egyetemen 1390-ben Mokraí (vagy Magyarországi) Benedek mester (Benedictus de Mokra vagy Ungaria) tartott csillagászati előadásokat. Ugyanitt, Bécsben 1398-ban Magister Jacobus de Septemcastris előadásait hallgatták az „égről és a világról". A mester származására nézve erdélyi szász nemzetiségű volt. (Csernátoni 1893. 479.) A finommechanikai eszközökről, a műszerek készítéséről (csillagászattal, időméréssel, mérnöki munkákkal kapcsolatban) a későbbiekben lesz szó. i 58
