Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

II. fejezet. Technikai kultúra hazánkban az Anjou-kortól Mohácsig

lesleges, hiszen a legmagasabb szintű technikai képzés - az egyetemi mérnökképzés - majd ezeknek a középkori egyetemeknek az újkori „utódán", a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetemen fog megindulni, de már Budán a XVIII. század végén. Az 1 367-tel induló magyar egyetemtörténet több mint négy évszázad elmúltával így kapcsolódik majd össze a mérnöki tudományok hazai történetével.

Ide illőek Egon Friedeil fejtegetései művelődéstörténetről és kultúráról. Az említett gondolkodó a szellemi élet birodalmához tartozó tudományon belül értelmezi a felfedezést, a találmányt - általában véve pedig a technikáról azt vallja, hogy az a lényegét tekintve nem egyéb gyakorlati célokra alkalmazott tudománynál. (Friedell 1989. 39.) Ilyen értelemben van helye annak, hogy a technika történetét a tudományok történetével és az egyetemek történetével összhangban szemléljük, kezdve a már említett Árpád-kori veszprémi főiskolától Nagy Lajos király pécsi egyetemén keresztül egészen a legújabb időkig.

53