Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

I. fejezet. Az Árpád-kor technikai kultúrája

4. A műveltségszerzés intézményei. A technika tanításának csírái

yiharra dördült az ég alja távol. László morzsolta a szent olvasót, aztán letette, s a vén bibliából halkan, hívőn deákul olvasott. ”

(Kosztolányi Dezső: Szent László jelenése)

A középkori magyar mérnökségről a „Magyar műszaki alkotók" című könyvben a következőket olvashatjuk: „Hogy geodéziai-geometriai képzettségű szakemberekre szükség volt, tanúsítják IV. Lászlónak az 1 276-ban elpusztult veszprémi főiskoláról fennmaradt szavai: »Tudja meg mindenki, hogy Veszprém városában amaz időtől fogva, melyben Magyarországon a keresztény vallás meggyökerezni kezdett, a szabad mesterségeket, miként a franciaországi Párizsban, a tanítók tudományának kitűnősége és a tanulók tömeges látogatása által egész Magyarország... fölött a hírnév eddig egyre növekvő fénnyel ragyogta be.« A hét szabad tudomány között volt a három műszaki (illetve műszakival rokon) természetű mesterség: aritmetika, geometria és asztronómia, amiből nyilvánvaló, hogy az ebben az időben még oly ritka legfelsőbb oktatás az élet igényeihez igazodott, és nem elméleti spekulációkra, eszmefuttatásokra oktatta tanítványait." (Magyar műszaki alkotók 8.) Jóllehet az említett idézet végéhez oda kell gondolnunk a tudománytörténetből ismert, éppenséggel nagyon is „spekulatív időszakokat" - a veszprémi felsőoktatás pusztulása kétségtelenül a legnagyobb sebek egyike Árpád-kori kultúránkon. Az intézményt IV. László a párizsi egyetemmel említette egy sorban lévőnek, és a háborús viszályok során történt megsemmisülése hírére nem ok nélkül kiáltott fel így: „Ennél utálatosabb dolog nem történt az országban emberemlékezet óta!" (A Veszprémi Egyházmegye... 11.) Az „utálatosabb" jelző arra utal, hogy az iskola pusztulását átkos belviszály és bosszúállás vagy háborús esemény okozta.

A veszprémi iskola színvonalát illetően azonban Zemplén Jolán már mértéktartóbb minősítéssel szolgál, ami a következő sorokból érezhető ki: „Egyes káptalani iskolák mégis annyira kifejlődhettek, hogy belőlük hosszabb-rövidebb időre egyetem is alakult, így az Árpádok alatt Veszprémben, Nagy Lajos alatt Pécsett, Zsigmond alatt Óbudán

40