Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától

volt. Az I. világháborús fegyver- és lőszergyártás centruma a csepeli Weiss Manfréd gyár volt. (A gyár 1 890-ben települt Budapestről - Pestről - Csepelre.) „Az első világháború kitörésekor a gyárban napi 600 ezer db puskatöltény és 1000 db tüzérségi lövedék készült. A háború végső futamában a termelés elérte a napi 2,5 millió db töltényt és 25 ezer db tüzérségi lövedéket." (Horváth, Kováts 1977. 111.)

Elképesztő termelékenység ez a korszak technikai színvonalához mérten! Bár Csepelen igencsak törekedtek a legkorszerűbb technikai kultúra meghonosítására: 191 1-től az acél előállításához (és az ócskavas - vashulladék - feldolgozásához) itt is Martineljárást alkalmaztak. A nagy lőszerigény azzal függ össze, hogy az I. világháború már a sorozatlövő fegyverek időszaka. Először a géppuska alakult ki, majd megjelentek a golyószórók. A géppisztoly a II. világháborúban lett a katonák egyéni fegyvere.

309