Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától

műve a technikai kultúra és a mérnöki tudományok szakterületére nézve is a legkitűnőbb szakirodalmi gyűjtemények egyike.

Kezdeményeiben már az önkényuralom időszakában is, de különösen 1 867 után, Magyarországon erőteljes lendületet vett a fejlettebb nyugati technika adaptálása. Az ipari forradalom élenjáró országa Anglia volt. Magyarország felé a közvetítő szerepet többek között az osztrák, a német és a belga technikai kultúra jelentette. (Berend, Szuhay 1975. 103., 104.)

1871-ben Eötvös miniszter a kassai főreáliskolából Szakkay József tanárt Franciaországba és Belgiumba küldte azzal a feladattal, hogy tanulmányozza a külföldi ipariskolákat. „Lényegében tehát Eötvös József a középfokú ipariskola eszmei megteremtője" - írta a miniszterről Laurencsik Béla. (80 éves... 1962. 11.) Visszatérése után, 1872-ben Szakkay József „magánipariskola" jelleggel Kassán megindította a „Gépészeti felsőbb ipartanodát". Szakkay célja az volt, hogy elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt jól felkészült gépészeket, művezetőket, gépszerkesztőket, sőt gyárigazgatókat képezzen, előkészítsen a műegyetemi tanulmányokra és megoldja a gépvezetők és kazánfűtők gyakorlati és elméleti oktatását. Az iskola történetében Szakkayról a következőket olvashatjuk.

„Visszatérése után, elsősorban a franciaországi és belgiumi tapasztalatokra támaszkodva, Szakkay József 1872. február 18-án egy tervezetet nyújtott be a közoktatásügyi minisztériumnak egy Kassán felállítandó felsőbb ipartanoda ügyében, s ezzel az ismétlő tanonciskolák és a legmagasabb szintű műszaki oktatás közötti űrt igyekezett kitölteni ... Szakkay tervezete alapján a közoktatásügyi miniszter 1872. augusztus 20-án kelt 19654 számú leiratával engedélyezte a »gépészeti felsőbb ipartanodádnak Szakkay József magánintézeteként való megnyitását... A kassai ipariskola Szakkay József magánintézeteként 1872. október 9-én kezdte el működését 19 tanulóval. ... 1876-tól 1884-ig, míg az iskola a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fennhatósága alá tartozott, ..." (Kassa 1872-1972. 9., 10., 13.) 1884. október 25-én az iskolát a földművelési, ipari és kereskedelmi minisztérium vette át. (Kassa 1872-1972. 13.) A gyakorlati oktatás biztosítására az iskola 1872-ben a csermelyvölgyi gépgyárral létesített kapcsolatot. (Kassa 1872-1972. 10.) A kassai tanoda tehát 1876-ban állami intézmény lett. Laurencsik Béla adatai szerint az 1 902/1 903-as tanévig 543 tanuló végzett az iskolában. (Nagyobb tanulólétszám volt jellemző a XX. század első két évtizedére.) (80 éves... 1962. 11.)

A fejlett technika átvételének, meghonosításának személyi feltételeit tekintve a magyarországi tudomány- és technikatörténet fontos fejezete a hazai mérnökképzés. A folytonosság érdekében érdemes egy pillantást vetni az előzményekre.

A XIX. század derekára a hanyatló tudományegyetemi mérnökképzést egyáltalán nem pótolhatta az 1'846-ban megnyílt ipartanoda, hiszen ez utóbbi intézmény szintje lényegében alig haladta meg a középfokú iskola szintjét. 1850-re a helyzet még rosszabbá vált, mert „de jure" (azaz jog szerint) is megszűnt az egyetemi mérnökképző intézet, az Institutum Geometricum. Az egyetemi tanulmányokat tanúsító mérnöki

239