Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

Ybl Miklós neoreneszánsz terve szerint folyt.) Hild elgondolásai szerint kapta mai alakját az esztergomi székesegyház, és az ő terveinek pontos betartásával épült fel az egri bazilika. Ilyen jelentőségű munkák mellett szinte meglepő, hogy Hild József lakóháztervezési, építési tevékenységét 917 építésiengedély-kérelem fémjelzi. (Rados 1975. 266.) Néhány vidéki nagyvárosnak is volt egészen kiváló vezető építész egyénisége - Pécsett például Piatsek József, aki az Egyetemi Könyvtár klasszicista épületét tervezte. A mérnöki munkára a klasszicizmusban még a tervezés és a kivitelezés „egy kézben" összpontosulása jellemző, ettől kezdve azonban már a szétválás jelei is megfigyelhetők. Kasselik Ferenc (1795-1884) talán az első olyan építész, akinél az életmű érezhetően a kivitelezés irányába hajlik el. (Nagyvállalkozói tevékenységéhez több mint 400 alkotás fűződik.)

A reformkorszak reményeket keltő évtizedeinek elmúlása a szabadságharc leverését követő Bach-korszak építészeti kultúráján is érezhető volt. Az építészet hazai történetében ez „nagyjából-egészéből" a romanticizmus korszaka. A középkori stílusok (például Hild József) munkássága a klasszicizmusból nyúlik át ide, a legegyénibb tehetségnek pedig talán a legtöbben Feszi Frigyest (1821-1884) tartják. Az ő műve volta hazai romantika jelképévé nőtt pesti Vigadó (1859-1865), amit Feszi az 1849-ben lebombázott és kiégett régi Vigadó alapfaiainak megtartásával és egyéb más kötöttségekkel (például anyagi korlátokkal) megalkudva hozott létre. A gótikus és román stílust felelevenítő, nemzeti sajátosságokat (például magyaros szalagmotívumokat), nemzeti érzéseket is előtérbe állító romantika hamar túljutott a delelőjén.

A Magyar Tudományos Akadémia 1862 tavaszán megkezdődött építésénél Feszi tervével szemben már Stüler (Stühler Frigyes) berlini építész terve győzött, amely neoreneszánsz terv csekély változtatással meg is valósult a szép Duna-part környezetében. Ez azonban már átmenet a stílusválogatások (reneszánsz, barokk, rokokó stb.) felé. A stílusválogatás, az eklektika az 1867-es kiegyezés teremtette új korszakban virágzott ki, és húzódott el neoeklektika formájában egészen a következő század 3-4. évtizedéig.

233