Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

52. kép. A „Derű" mozdonymodell a XIX. század közepéről

főherczeg pedig egy, gróf Zichy Ferenchez adott ajánlólevélben fejezte ki megelégedését." (Kenessey 1863. 26.) A gép hazakerült Magyarországra és kiállították többek között a pesti nemzeti kaszinó könyvtárában. Volt néhány megcsodálója a tulajdonosoknál is. „A »Derű« ma is megtekinthető Nagy Lajos urnái, Budán (víziváros, fő utcza 208. sz. a.) Ára 1200 pft." (Kenessey 1863. 26.) A lokomotív-kismintát 1855-ben a párizsi kiállításon is bemutatták.

A teljesség igénye nélkül ezeket a fontos eseményeket tekinthetjük a hazai gyáripari gőzgépkészítés előzményeinek. Természetesen még számos egyéb gőzgéptörténeti adat is idézhető volna, akár a XVIII. századi Selmecbányáról és környékéről is - ez az „előtörténet" azonban külön fejezetek anyaga.

A Röck-féle gépgyár korai gőzgépeinél már a nagyipari gépgyártás első csírái mutatkoznak. Elsősorban ezért jelent fontos határkövet az 1850-es évek vége. A „Gazdasági Lapok" című újság már évekkel korábban is viszonylag jó és rendszeres tájékoztatást adott a mezőgazdasági gépészet köréből és így a gőzerőgépekről szintén. „A gépek a bécsi kiállításon 1857-ben" című írás azonban a gőzmozdonyoknál - ami akkoriban mezőgazdasági munkagépet hajtó gőzgépet jelentett - a magyar gyártási törekvésekről még nem szólt. (Gazdasági Lapok 1857. 306.) Az első erőgéppéldány a Röck-gépgyárból egy 8 lóerejű gőzmozdony, amelyet cséplőgép működtetésére hasz-225