Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

2. A magyarországi közlekedési technika Széchenyi korában. Gróf Széchenyi István alakja a magyarországi tudomány és technika történetében

„Emléket, oh hazám, mit adsz e sírra?

Hová tekintesz földeden, magyar,

Hol Széchenyi nevét ne lásd megírva Örök dicsőség fénysugárival'?

Ha büszke méned edzi habzó pálya,

Ha eszmeváltó díszes körbe gyűlsz,

Ha szárnyakon röpít a gőz dagálya,

Ha tenni, szépre, jóra egyesülsz; -Duna, Tisza ...ez mely priisszögve hordja Fékét, s szabályhoz törni kénytelen; Amannak hódol a sziklák csoportja,

S Trajánusz híre újból megjelen;

Az ifjú szép Pest, ki bizton ölelve Nyújt Corvin agg várának hű kezet,

S az édes bonni szót selypíti nyelve - Széchenyié mindez emlékezet!"

(Arany János: Széchenyi emlékezete)

„Mértem az országot, vizeinek kísérve futását, Es utat a csüggő sziklafalakba törék. ”

(Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére)

A z 1 848-49. évi forradalom és szabadságharc időszakában létrejött az első /B független, felelős magyar kormány, amelyet a király 1848. április 7-én nevezett ki. (Miniszterelnök: gróf Batthyány Lajos.) Visszautalva a technikai iskolák JL Jk életében mutatkozó jelenségekre, meg kell állapítani, hogy az 1848-ban felszínre tört jogos sérelmek az iskolaügyet sem kerülték el. Az ipartanoda létrehozása és szervezete különösen ellentétben volt a reformkori gondolatokkal. Az ipartanodái ifjúság 1848. április 29-i keltezéssel erélyes hangon követelte az ipartanoda igazgatójának lemondását. Kérték, hogy ne hordozza tovább „az igazgatóságnak reá néz-202