Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

gászatnak, sajnos azonban a század derekán a fegyverek zaja visszavetette a fejlődést. A magyarországi tudományos élet egyik nagy vesztesége volt, hogy 1 849-ben az osztrák hadsereg szétrombolta a gellérthegyi csillagvizsgálót, megszűnt Nagy Károly bicskei csillagdája is.

A gellérthegyi csillagvizsgáló még 1756-ban nagyszombati egyetemi obszervatóriumként kezdte meg munkáját. Az egyetem 1777-ben történt Budára költözése után 1779-től egyetemi csillagvizsgáló működött a budai várpalotában 1805-ig. 1805-től 1815-ig Pasquich János szervezte a Gellérthegyen az akkor már pesti egyetem korszerű csillagvizsgálóját - az Urániát. Tittel Pál (1784-1831) itt kezdte meg 1830. július 17-én a déli pontosidő-jelzéseket. 1849-ben tehát egy csaknem egy évszázados egyetemi csillagászati tudomány műszerparkja semmisült meg, szinte teljes egészében. A műszerek egy részét Albert Ferencnek (Tittel Pál egyik korábbi munkatársának) sikerült megmentenie. „Az osztrák ágyúk Budavár ostromakor nemcsak a gellérhegyi csillagvizsgáló épületét lőtték halomra, hanem a magyar csillagászat további művelésének reményeit is" - olvashatjuk a keserű panaszt a hazai csillagászattörténet egyik dokumentumában. (ifj. Gazda, Marik 1982. 50., 51.)

Az iskolaügyben már bizonyos mértékig megerősödött az állami szerepvállalás.

„Az állami irányítású felsőoktatás kezdetei a felvilágosult abszolutizmus időszakába nyúltak vissza. Mária Terézia uralkodása idején kezdődik meg az a folyamat, amelynek keretében a felsőoktatás egyre inkább az állami politikai irányítás alá kerül, fokozatosan elveszti felekezeti jellegét és a hatalom gyakorlati érdekeinek megfelelően folyamatosan differenciálódik és szakirányúvá válik. E folyamat egyik kezdőpontjának tekinthetjük a nagyszombati egyetem állami irányítás alá vételét és átköltöztetését 1777-ben Budára, majd Pestre... Az utilitarisztikus elveket követő közép-európai monarchiákban a XVIII. században egymás után alakultak az olyan szakfőiskolák, amelyek az állam szempontjából fontos és hasznos ismeretekkel rendelkező szakemberek százait bocsátották ki falaik közül." (Szögi 1986. 381., 382.)

Nálunk az alapvető nyugati összehasonlítási alap Ausztria. Báró Wesselényi Miklós 1821-ben ezt írta naplójába: „Mely hátra van még nálunk a gazdaság. Mennyi hasznos s a kézi munkát véghetetlen kímélő Maschina van már másutt s itt Ausztriában is szinte közönségesen felvéve, melyekről nálunk semmit nem is tudnak." (Wesselényi 1821-1822; 1925. 30.) A reformkorban sok közhasznú írás tárgya volt a bécsi technikai oktatás.

A bécsi császári polytechnicum szakmai szerkezetéről a XIX. század első felében a „Társalkodó" a következőket írta. ,,A' dicséretes és fölötte hasznos polytechnicum vagy mű - 's mesterség-tudománybeli intézet' alapítását illető tanácskozások még 1810-be esnek; ... Mint oktató-intézet a' polytechnicum két osztálya: 1./ a' kereskedési (commercielle), 2./ a' műtudományi (technisch); ... A műtudományi osztály a' physikai 's mathematikai tárgyakat környezi a' mesterségekre 's azon köz 's privát foglalatosságokra illesztőleg, mellyek ezek igaz isméretein alapulnak. E' tudományi ágazatok kö-191