Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

Ez az alkalmazott matematikai szemlélet látszik Hatvani és Pálóczi Horváth munkakapcsolatán is. Pálóczi Horváth Adómról írta Garda Samu a múlt században, hogy „Saját állítása szerint: a militaris architectura hijján a mathesis többi ágán minden vezető nélkül ment át..." (Garda 1890. 12., 13.) Vagyis még a XVIII. század végén is a „militaris architectura" a matematikához tartozott. A híres „Hatvani" jó mennyiségtani minősítése segítette Pálóczi Horváthot mérnöki hivatalhoz, továbbá a „Hathvanitól nyert bizonyítvány alapján" tette le a Geometriai hitet 1780-ban. Pálóczi Horváth a munkájáról így verselt.

„Már huszonnégy esztendőmnek Közepén, csaknem időmnek Reggelében Allegálok, földet mérek. ”

(Garda 1890. 13)

Az alkalmazott matematikai szemlélet tekintetében a Hatvani-féle művek mintegy előkészítették a további fejlődést. Mária Terézia híres tanügyi rendelete, a Ratio Educationis nagy előrelépést jelentett a technikai kultúra terjesztésében. Bár az 1 777- ben megjelent országos tanulmányi rendtartás külön nem részletezi a technikai irányú oktatást (a szempci kollégium már megszűnt, a selmeci oktatás túlnőtt a magyarországi kereteken), a reáliák nagyobb szerephez jutása kedvezett a mérnökképzésnek is. (Zelovich 1922. 44., 45.) A tanulmányi rendtartásban az elemi népiskoláktól az egyetemig kifejezésre jutott a hasznosság (utilitas) elve. „A Ratio Educationis értelmében a kir. akadémiákon a mathezist a mezőgazdaságban, a geodéziában, a hydrotechnikában és a polgári építészetben való alkalmazásokra figyelemmel keli tanítani." (Zelovich 1922. 44.) De lehetne példaként említeni a gimnáziumokat is, ahol a geometriánál szorgalmazták különösen az alkalmazás tekintetbevételét. „Nagy gondot kell fordítani arra, hogy csupán azok a fogalmak és problémák kerüljenek sorra, amelyeknek alkalmazási és felhasználási lehetőségei a mindennapi életben gyakorlati módon előfordulhatnak; hogy a tanulók elsajátítsák a köznapi életben szokásos mérések elvégzésének módjait vagy legalább azok pontos ellenőrzését. A tanár törekedjék arra, hogy a területmérési számításoknak ne csak matematikai vonatkozásait, de műszeres részét is jól elmagyarázza, egyre inkább alkalmassá téve azt a megértésre. Széleskörűen mutassa be mindegyik probléma gyakorlati vetületét, kapcsolatba hozva ezeket a mindennapok körülményeivel, az iparágakkal, a mesterségekkel s az emberi társadalom többi tényezőivel" - olvashatjuk a kisgimnáziumokra vonatkozó részben a geometria tanításánál. (Mészáros 1981. 103.) Az ilyen praktikák addig jobbára csak a protestánsok és a piaristák gimnáziumaiban kaptak nagyobb szerepet. Egészen más előképzettséget jelentett ez a tanrend a mérnöki tanulmányokat folytatók számára, mint az 1777 előtti. Nőtt a reáliák jelentősége az elemi népiskolákban is, elsősorban a „számtan" által. A rendelet szerint a számokkal való műveleteket a városi anyanyelvi iskolákban úgy kellett oktatni, hogy azokat a tanulók alkalmazni tudják többek között a kereskedelem170