Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

„Meg-lett, a’-mit régen vártam!

A’ Tudomány’fénnyé Szinte Hazánk' élő nyelvén Dicsőségre lépe.

A’ Tudákos, Betö-vetö Gépelyes, Föld-mérő,

Newton-szer ént Bölcselkedö,

Orvos, Tórvény-fejtö, ..."

(Dugonics 1798. ÍV.)

Dugonics földmérési anyaga egyszerűbb fogalmakat, magyarázatokat, következtetéseket, definíciókat tartalmaz, gyakorlati földmérés, azaz praktikum nincsen benne. Viszont a benne foglaltak, mint alapismeretek, nem nélkülözhetőek a mérnöki munkához. Magyar nyelvűségével meg éppenséggel úttörő jellegű vállalkozás, amelyben talán hatása volt a jezsuita Molnár Jánosnak is, az első magyar nyelvű fizikakönyv szerzőjének. (Molnár fizikakönyve 1777-ben jelent meg.)

Molnár Kér. János 1777-es kiadású könyvének tizenegyedik része foglalkozik az egyik legfontosabb gépelemmel, a fogaskerékkel. „A fogas kerekek foglalt gépelyüek; ... Haszna vagyon ennek a' malmokban, a' kötél készittésben, a' gyapjú tanyásban" - írja Molnár a fogaskerekek lényegéről, majd az áttételt így magyarázza: „Ha az eső példának okáért a' viz vagy kéz a' H kereket hajtya, 's a' terhet az AB nyel helyén gondollyuk; tiz ezerszer hamaráb fog az AB forogni, 's minden 'a mi oda tétetik." (Molnár 1777. 92., 94., 95.) A szövegben és a hozzá kapcsolódó III. táblabeli ábrában lényegében a fogaskerékszekrény első magyar nyelvű leírását értékelhetjük.

A piaristák közül néhányon igen jelentékenyen kivették a részüket a magyar műszaki nyelv terjesztéséből.

Révai Miklós (1750-1807) kegyesrendi szerzetes, költő és nyelvtudós 1780-ban jelentette meg magyar nyelven „Városi építésnek eleji" című munkáját, amelynek első része a „puszta építésről", második része az „ékes építésről", harmadik része az „építési rajzolásról" szól, részben népszerűsítő stílusban. (Révai 1780.) A kötet végén hét oldalon megadja a szerző a legfontosabb építészeti szakkifejezések magyar-német szótárát, amelybe 142 szót, illetve kifejezést vett fel.

Tiszteletet és említést érdemel Makó Pál törekvése. Az apát és váci kanonok Makó Pál egyik rövid tanulmányában (címe: „Egy Magyar Szótárnak Készítésére intéző vélemények") a magyar műszaki szaknyelv megteremtését sürgette. „A műhelyek, és bányák látogatása, a' hol a' mester emberek tulajdon eszközeiknek, s miveléseiknek remek neveit elő adhattyák, mellyek a' nyelvezésnek gyakori különös ékességet szerez-162