Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

Magyarországon kellő mennyiségű vasérc és szén állt rendelkezésre (41. kép). De volt igény arra is, hogy a tömörebb formákat felváltsák az átláthatóbb, „rácsszerű" konstrukciók.

A világi barokk építészeten belül a kastélyoknál a zártságra, védhetőségre törekvés valamelyest oldódni látszott. Eléggé általános volt az egyemeletes épületrendszer. A nyitott elrendezésre, reprezentációra törekvés egyik kezdeményezője a bécsi barokk reprezentánsa, Hildebrandt, akinek épületein a már említett Mayerhoffer András is dolgozott. J. L. Hildebrandt (1668-1745) híres tervezőmunkája 1702-ből a ráckevei kastély, amely a győztes hadvezér Savoyai Jenő számára készült. Mayerhoffer szerzőségét tételezik fel a Pest környéki kastélyok, úrilakok, kúriák sorában a legjelentő-41. kép. Vízkerékkel működtetett kalapácssor és fújtató egy XVIII. századi vashámorban, Ránicon

132