Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
III. fejezet. Technikai kultúra Magyarországon a Mohács utáni két évszázadban
A XVII. század végéről az egész századból kimagaslik a magyar jezsuita Hevenesi Gábor atlasza. (Hevenesi 1689.) Külön érdeme a munkának, hogy vetülettant is ad, és megmagyarázza térképe lényegét. Hevenesi munkája az első magyar vetülettan, amelyet természetesen még latin nyelven írt a szerző. Magyarázatot ad benne a földrajzi szélességről és hosszúságról. (Fodor, térképírás 1952. 59.) 2605 magyar helynév és 1 1 9 folyó nevének felsorolása után a fontosabb útvonalakat és állomásaik egymástól mért távolságát adja meg. (Ebben a Bécs-Buda távolság például 36 mérföld, egy másik munkájából egy mérföldet 7400 méternek vesz.) (Fodor, térképírás 1952. 61., 69.) Hevenesi a nagyszombati, grázi, bécsi, győri jezsuita rendházakban működött, majd ő lett a bécsi kollégium és a Pazmaneum rektora. Buda visszafoglalásának korából a mérnöki alkotások szerzőinek sorában elvétve ugyan, de magyarokkal is találkozhatunk. A reális irányú oktatásnak és a matematikai, fizikai, műszaki alkalmazásoknak egyik élenjárói nálunk a XVII. század második felétől a piarista paptanárok voltak. A Kegyes Tanítórend (Ordo Scholarum Piarum; Patres scholarum piarum; piaristák) Magyarországra betelepülésének éve 1642. Moesch Lukács, aki a piaristáknál a XVII. század legvégén az első magyar helyettes rendfőnök volt, Buda ostromának kapcsán készített mérnöki terveket. Moesch kapcsolatban állt mint házitanító Bajmócon a Pálffy grófokkal. Pálffy Károly gróf Miklós és Ferenc nevű gyermekeinek többek között matematikát és hadi technikát tanított Mösch Lukács. (Balanyi, Piarista emlékkönyv 1943. 38.) O volt Pálffy Károly gróf tábornok gyóntatója is - így került a tábornokkal együtt Budára. Jó felkészültsége volt az alkalmazott mértanban és a katonai építészetben. Állítólag Buda ostromakor a császáriak táborát az ő tanácsai szerint helyezte el a vezérkar. (Zelovich 1922. 21.) Buda török alóli felszabadulása után néhány év alatt több más helységből és várból is sikerült kiszorítani a megszállókat. A század legvégére a Temesköz kivételével egész Magyarország megszabadult a török igától. Az ország további fejlődésének egyik legnagyobb akadálya tehát elhárult, de megmaradtak, sőt gyarapodtak az egyéb akadályok. A felszabadított országra a török kiűzésének fejében a Habsburgok tartottak igényt. Jól tükröződött ez a stratégiai fontosságú technikai rendszerek létrehozásának központosításában is. 1686-ban I. Lipót létrehozta a Budai Kamarai Felügyelőséget, amelynek feladata a törököktől visszafoglalt Buda gazdasági ügyeinek intézése volt. A Budai Kamarai Felügyelőség főhatósága az Udvari Kamara lett. 1688-ban a fegyverjogra hivatkozva a többi visszafoglalt magyarországi területet is az Osztrák Udvari Kamara alá rendelték, a közvetlen intézkedés pedig a Budai és a Csáktornyái Kamarai Adminisztráció kezébe került. (A Budai Kamarai Felügyelőség átszervezése Budai Kamarai Adminisztráció nevű szervezetté 1691-ben történt.) Magyarországon megkezdődött az abszolutizmus berendezkedése. A régi elnyomás utáni új elnyomás súlyosan nehezedett a magyar társadalom valamennyi no
