Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Jövőnk föltalálása
Magyarországon más a világ, az élet állandó küzdelmet jelentett szinte mindenért, de a küzdelem nem jelentett pusztulást. Egyszer elveszítettük, másszor megnyertük, de mindig életben maradtunk. Nem jelentett véget, legalább az én esetemben nem. Az embernek szüksége van ilyen erőpróbára és ez Magyarország egész történelme folyamán megvolt...” Korán meg kellett tanulni küzdeni, és ennek tudatosításában egybecsengett a legjobb tudósok és a művészek hitvallása és tanítása. Egybehangzóan vallották, hogy a mi dolgunk e világon küzdeni, erőnk szerint a legnemesebbekért. Szilárd Leó így idézi föl, hogy miként kapott Madách Imre művéből a gyermekkorában életre szóló elöntő indíttatást: „Anyám mesemondása mellett életemre legjelentősebb hatással az a könyv volt, amit tízévesen elolvastam. Egy magyar remekmű, ami iskolai tananyag: Az ember tragédiája. Túl fiatalon olvastam el, s óriási hatással volt rám, talán éppen emiatt. Minthogy elolvastam, korán rájöttem: »ahhoz, hogy megragadjon az emberben valami, nem szükséges a szokásos rend szerint előrehaladni«.” Az ember tragédiájában Ádám az élet értelmét, az ember célját keresve ezzel szembesül: „A cél voltaképp mi is?” És felel: „az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga.” Ezt erősíti meg a mű lezárásaként az Úr végszava: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál?' „Hass, alkoss, gyarapító'. Kis népeknek a fennmaradásért és a felemelkedésért vívott küzdelmében a kultúra a legfőbb fegyvere. „Többet ésszel, mint erővel” A kultúrával lehet kitörni és felemelkedni, és ehhez az oktatás és nevelés, a tanítás és tanulás, az iskolarendszer teremt biztos alapot. A jó gazdálkodás iskolájában, a gazdálkodás jó iskolájában az értékmegőrző és az értékalkotó, új értéket teremtő tevékenység szorosan összetartozik. „Hass, alkoss, gyarapító' - intett már a Himnusz szerzője is. A jó gazda gazdagodni és gazdagítani akar, alapít, szerez, gyarapít, mégpedig anyagilag és szellemileg párhuzamosan. A közgazdasági Nobel-díjat nyert Harsányi János hangsúlyozza, hogy ha a társadalom elfogad olyan etikai szabályokat, amelyek tényleg a társadalom javát szolgálják, és ezeket a szabályokat az emberek betartják, akkor egyszerre lesz erkölcsileg és anyagilag gazdagabb egyén és társadalom. „Mert ha az emberek etikusan viselkednek, akkor kölcsönös bizalom lesz, és nemcsak hogy bízni fognak egymásban, hanem jó okuk. lesz, hogy megbízzanak egymásban és tudjuk azt, hogy a gazdasági életnek egyik lényeges részé az, hogy emberek meg tudnak bízni egymásban, egyébként nem tudnak egymással együttműködni, szerződéseket kötni, és így tovább. Becsületesnek lenni gazdasági szempontból is a legjobb!” A gondos gazda teljes mérleget készít, amelyben a ráfordítások között az értékek pénzformát öltött része mellett valódi jelentőségüknek 94
