Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)

A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Az atomkorszak, az űrkorszak és az információ korának úttörői

teihe. Pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon első bázisukat létrehozta. Azon buktak le. hogy - bármely sokáig gyakorolták is - egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt ugyan egy ügyes trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyaroknak van ez a fura nyelvi sajátosságuk. Olyan fizikusok tartoztak közéjük, mint Eugene Wigner (anyanyelve szerint Jenő), Edward Teller (Ede), Leo Szilárd, vagy a modern matematika géniusza, John von Neumann (marsbeli nevén Jancsi). Talán el is hitték volna róluk, hogy igazi magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: ugyanabból a városnegyedből rajzottak szét. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. A mesterdetektív munkatársa, dr. Watson a helyszínen rábukkant annak a személynek a nyomaira, aki a magyar közoktatás irányítójaként fedezte - sőt közvetve maga szervezte - a marsiak titkos hídfőállásait: a pesti gimnáziumokat. E személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd.”

Ismerjük meg közelebbről e „marslakókat”, akik életművükkel döntő hatást gyakoroltak az emberiség kultúrtörténetére, megváltoztatták világunk arculatát. Maguk fedték fel titkukat. Nem a világűrből jöttek, és pályájukban meghatározó szerepet játszott a magyar iskola és indíttatás, benne Bolyai és Eötvös szelleme.

Kármán Tódor (1881-1963) a modern aerodinamika és a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek és rakéták kifejlesztésének „atyja". Nevéhez fűződik a kihajlási elmélet, az áramlásba helyezett testek mögött Tellépő örvénysor-elmélet, a turbolencia hasonlóság elméletek kidolgozása. Az ő irányításával dolgozták ki az amerikai légierő számára a repülőgépek startrakétáit. Vezetésével fejlesztették ki az amerikai hadsereg első ballisztikus irányított rakétáját. Megalapítója és első igazgatója volt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának.

A díj történetében ő kapta meg elsőként a legrangosabb amerikai tudományos kitüntetést, a National Medal of Science-l. A Hold túlsó oldalán és a Marson egy-egy kráter őrzi a nevét.

Szilárd Leó (1898-1964) Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerekben intelligens lény hatására (1926) című habilitációs dolgozatában tisztázta az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését, ami az informatika és az agykutatás egyik kiindulópontja. Felfedezte a nukleáris láncreakció lehetőségét, és bebizonyította az uránhasadás esetében a neutronsokszorozást. Ő kezdeményezte az amerikai atomprogramot. Enrico Fermi és ő irányították az első atommáglya tervezését és megvalósítását. Az atomrektor szabadalmán is kettőjük neve szerepel.

Teller Ede (1908- ) Elsők közt tanulmányozta a termonukleáris reakciókat, szerepet játszott az amerikai hidrogénbomba elkészítésében. A második világháború után létrehozták Amerikában a Reaktorbiztonsági Bizottságot. melynek Teller Ede lett az első elnöke, aki a Fermi-díjat az amerikai atomreaktorok üzembiztos működése érdekében kifejtett tevé-79