Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Gazdasági hasznot hajtó tudományos haladás
Mihály Dénes (1894-1953) találmánya, a szeléncellával és húros oszcillográffal működő „Telehor” 1919-ben több kilométer távolságra közvetített álló képeket. 1929-ben a Berlin-Witzleben rádióállomás a világon először adott mozgó televíziós közvetítést az általa feltalált és továbbfejlesztett közvetítő készülékkel. Okolicsányi Ferenc (1894-1954) 1931-ben felfedezte a televízió céljait szolgáló tükörcsavart, melynek gyakorlati kivitelezésére 1933-ban került sor. Tihanyi Kálmán (1897-1947) feltalálta és 1926-ban „Radioscop” néven szabadalmaztatta a korszerű képcső előfutárát. Angol és francia szabadalmában világosan leírja a töltéstárolást és a képfelvevő csőnél a toldalékcső alkalmazását. Ez tette lehetővé a képoldalon való letapogatást, ami a korszerű ikonoszkóp alapkövetelménye. Bíró László József {1899-1985) hírlapíró 1938. április 25-én szabadalmat jelentett be Budapesten egy golyósrendszerű töltőtollra. Bíró 1939- ben Párizsba, majd Argentínába ment, ahol eljutott az iparilag tömegesen gyártható megoldásig. A golyóstollra 1943. június 10-én kapott argentin szabadalmat. Argentínában Eterpen néven 1945-től árusították. Angol neve - Biro-pen - alkotójára emlékeztet. Goldmark Péter Károly (1906-1977) mérnök, feltaláló 1940-re kidolgozta az első, gyakorlatban használható 343 képsoros színes televíziórendszert, mellyel a CBS-társaság még ebben az évben megkezdte kísérleti adásait. Másik jelentős találmánya az 1948-ban szabadalmaztatott mikrobarázdás hanglemez volt. Az űrkutatáshoz szükséges űrtávközlési feladatok megoldásában is részt vett. Munkásságáért megkapta a legrangosabb amerikai tudományos kitüntetést, a „National Medal of Science”-t. Heller László (1907-1980) az 1940-es években kidolgozta az erőművek víz nélkül, levegővel történő hűtésére a „Heller-system” néven azóta világszerte ismertté vált eljárást. Rendszeréhez Forgó László (1907- 1985) apróbordás alumínium hőcserélőt fejlesztett ki, amely olcsón és viszonylag kis méretek mellett tudja átvinni a meleg vízből a hőt a hűtőlevegőbe. Kettőjükről Heller-Forgó rendszernek is nevezik. Kemény János György (1926-1994) budapesti születésű matematikusfilozófus, aki Thomas E. Kurtz matematikus kollegájával a Basic számítógépes nyelv létrehozója és a Dartmouth-i Time-Sharing System, vagyis a számítógépek szinkron használatának kifejlesztője. A „Three Mile Island” amerikai atomerőmű üzemzavarának kivizsgálására és a szükséges javaslatok megtételére Carter elnök bizottságot alakított, melynek vezetésére Kemény Jánost kérte fel. A Kemény vezette bizottság olyan mintaszerű jelentést adott, hogy nemcsak javaslatait fogadta el a kormány, hanem azt több amerikai egyetem mintául használta föl angol nyelvű műszaki jelentések készítéséhez. Kiemelkedő további alkotók a matematikusok sorából Erdős Pál, Haar Alfréd, Kalmár László, Kürschák József, König Gyula, Pólya 68
