Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)

A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Az iskolaalapítástól a reneszánsz centrumig

idők során sok szálú genealógiai kapcsolatok fűzték össze Kijevtől Bi­záncon át Párizsig a vezető hatalmak uralkodó családjaival. Az évszázadok folyamán párhuzamosan haladt előre az anyagi és szellemi kultúra gyarapítása a földeken, a bányákban, a műhelyekben, a közlekedési-kereskedelmi utakon, az uralkodók udvaraiban s az álta­luk alapított iskolákban. Ezt jelezzük néhány példával. IV. Béla király négy évvel a tatárdúlás után, 1245-ben kiadta a „sel­­meci bányajog” néven nyilvántartott okiratot, amely a jog és bányászat közös fejlődésének dokumentuma. A bányászat fejlődésével párosult a kohászaté. Fél évezrede, 1496-ban Thurzó János Besztercebányán felépítette első csurgatós rézkohóját. A magyarok hozzájárulása kezdettől jelentős a közlekedés fejlődé­séhez is. Híres lótenyésztők, akik nyugatot a sztyeppéi népek olyan ló­szerszámaival ismertetik meg, mint az új típusú nyereg, a kengyel, a zabla. A 13- században megjelenik az elfordítható első tengelyű könnyű utazószekér. A 15. században elterjed a magyarok által kifej­lesztett bőrszíjakra függesztett hintó, a kocsi. (A nagy szakítószilárdsá­­gú, ugyanakkor rugalmas bőrszíjakat speciális „magyar cserzéssel” állít­ják elő. A bőrt az általános gyakorlattól eltérően nem meszezik, hanem borotvával távolítják el a szőrt, így a bőr tömöttebb marad. A nagyobb vízállóságot faggyúval való átitatással érik el, a cserzéshez timsót hasz­nálnak, mely növeli a szakítószilárdságot.) A rugózás által biztonságo­sabb és kényelmesebb az utazás. A kocsi elnevezés több nyugati nyelvben is a kocsigyártó Kócs falu nevét örökíti meg (pl. német Kutsche, francia coche, angol coach). A kocsi további tökéletesítéséről ad hírt Verancsics Faustus I6l6-ban Velencében megjelent Machinae Novae című, találmányait, illetve új gépezeteket öt nyelven ismertető, illusztrált munkája. Alkotásai között szerepel a felfüggesztett (fémrugós!) kocsi és a fék. - Verancsics Faus­tus maga választotta humanista nevén Verantius az a poli­hisztor, akit a magyarok magyar politikusnak és humanista írónak, a horvátok horvát filológusnak és történetírónak, az olaszok olasz mér­nöknek tartanak, és aki az agrármérnök egyik első európai képviselője. Kocsikon, de többségük inkább még gyalog, mind nagyobb szám­ban mentek diákok külföldre tanulni, majd tanárokat hívtak s régiónk első egyetemalapításaival szinkronban hozták létre nagy uralkodóink az első magyarországi egyetemeket: 1367-ben Nagy Lajos király Pé­csett, 1395-ben Luxemburgi Zsigmond az ország fővárosában, Budán, 1465-ben Mátyás király Pozsonyban. A pozsonyi egyetemalapítás beilleszkedik a reneszánsz kori huma­nista kultúra gyarapításának és terjesztésének nemzetközi keretébe, melynek Magyarországon jött létre az egyik központja. Az ekkor ural­kodó Mátyás király olyan hazai és külföldi humanistákkal vette körül magát, mint kancellárja, Vitéz János, Janus Pannonius költő, vagy az olasz Bonfini, aki megírta a magyarok történetét. 26

Next

/
Thumbnails
Contents