Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - Történelmi léptékű társadalmi tanulás
i Ezek azonban csak a nyugatiak felé biztosítottak számukra fölényt, mert az íjfeszítő sztyeppéi lovasnépek között általánosan elterjedtek voltak ezek az eszközök és tulajdonságok. A magyarok, miközben győzelmeket értek el nyugaton, súlyos vereséget szenvedtek el a besenyőktől keleten, akik elűzték őket Etelközi otthonukból. Kénytelenek voltak tehát új hazát keresni, melyet a Kárpát-medencében találtak meg. A terület fokozatos birtokbavétele 892-től több szakaszban történt, a Dunántúl, az egykori Pannónia csak 900-ra lett Magyarország része. De a nép döntő része a katonai előőrsök után már 895-ben kötelékben átlépte a Kárpátokat, és 896-ra az új otthon alapítása megtörtént. A magyaroknak e térségben való letelepedése és fennmaradása egyedülálló történeti tett. Ugyanis a IV. századtól közel egy évezreden át Nyugat felé áramló sztyeppéi népek mind eltűntek a történelem színpadáról, beleértve a hunokat és az avarokat is. E régióban a messze Keletről jött népek közül a magyarság volt az egyedüli, mely politikai és kulturális identitásának fenntartásával tudott meggyökerezni, eredetiségének, sajátos értékeinek megőrzésével és gyarapításával vált szereplőjévé az európai történelemnek. Mi ennek a titka? Nem az, hogy jó katonák voltak. E régió geopolitikai fekvése okán a honvédelem képessége a megmaradásnak csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Hiszen jó katonák voltak a hunok is, az avarok is, és hova lett a birodalmuk? A megmaradásért és felemelkedésért vívott sok évszázados küzdelemben a kultúra jelentette a döntő tényezőt. A magyar „titok” kulcsa olyan életfával szemléltethető, amely a Kárpát-medence sajátos természeti környezetével és társadalmi feltételeivel összhangban lévő, az adottságokat alaposan ismerő és mesterien kihasználó gazdálkodási és politikai kultúrában gyökerezik, koronája pedig a szellem napvilága felé tör. Történelmi léptékű társadalmi tanulás Magyarország a honfoglalás idején földrajzilag egybeesett a Kárpátok hegykoszorújával s az általa közrefogott medencével. Európa három nagy ökológiai régiója találkozott és keveredett ezen a Közép-Duna-medencének is nevezhető területen. Mindhárom tájtípus sajátos gazdálkodási módot írt elő: a mediterrán egyrészt fák, bokrok, indák terméseit, a bort, az olajat, a fügét, a diót, másrészt a juhászaira alkalmas mezőhavasok füvét kínálta, az atlanti a lombos és tűlevelű erdők irtásain a szántógazdálkodásnak nyújtott otthont, míg a kontinentális a nagyállattartásra biztosított tágas legelőket. A háromféle tájtípus keveredése egyrészt vonzotta azokat a népeket, amelyeknek gazdasági kultúrája egyik vagy másik tájtípusnak megfelelt, ugyanakkor azonban korlátozta is terjeszkedésüket a számukra idegen 18
