Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
Tudóstalálkozó és tudóslexikon - Tudóslexikon
A tudóslexikon egyes szócikkei magukban is értékek, egy-egy tudósnak, mérnöknek, orvosnak állított emlékoszlopok. Együttesen pedig egy híd tartópillérei. Azé a hídé, amely térben szerte a világon a legkülönbözőbb tudományterületeken alkotó embereket köti össze és időben a honfoglalástól a harmadik évezredig vezet. A tudóslexikon 1992-es változatát az Akadémia tudósklubjában mutattuk be Pungor Ernő és Szentágothai János akadémikusokkal. Szentágothai János a műről úgy nyilatkozott, hogy annak minden magyar ember polcán ott a helye. Az elmúlt négy esztendő munkájával, immár 250 szerző tudomány- és hazaszeretetétől támogatva elkészültünk a tudóslexikon lényegesen bővített változatával és a millecenteáriumi ünnepi évben a széles olvasóközönség rendelkezésére fogjuk bocsátani. Az ezer oldalnyi tudóslexikon közkinccsé tétele reméljük egyszerre fogja kielégíteni a megbízható tárgyi tudás iránti igényeket, s egyben felébreszteni azt az érdeklődést történelmünk nagyjai iránt, amelyről a holográfia atyja, Gábor Dénes egyik levelében Zemplén Jolán tudománytörténeti munkája kapcsán így beszélt: „Az ember szeretné tudni hogy hogyan éltek ezek a régi tudósok? Hogyan tudtak elutazni ezek a többnyire koldusszegény emberek Bolognába, Párizsba, Hollandiába? Postakocsi még nem volt, és ha lett volna is, nem tudták volna megfizetni. Talán ezért is nem jutott el egy sem Angliába, mert a hajón bizony fizetni kellett. Valószínűleg gyalog, talán sokszor mezítláb, néha egy parasztszekérre felkéredzkedve. Azután mikor már tanárok lettek hogyan éltek? A fejedelem vagy a káptalan fizetette-e őket, valószínűleg ritkán és rendetlenül? Egy sok szüléstől el nyúzott, a pénztelenségtől elkeseredett feleség nyúzta-e őket? Hogyan tudtak könyvekhez jutni, hogyan tudtak külföldiekkel levelezni? Hogyan tudták kiadni a könyveiket? Maguknak kellett-e kiállni velük a vásárra, mint Keplernek Lipcsén? Úgy érzem hogy aki mint történelmi materialista gondosan megírta az összefüggést az új gondolatok és a gazdasági rendszer között, annak ezekre a részletekre is figyelemmel kellene lennie. És akkor felélednének ezek a papíremberek, akik olyan egyformán néznek ránk a képekből, a nagy szakálukkal”. Jelen kiadványunk szeretne érdeklődést ébreszteni lexikonunk mielőbbi megjelentetése iránt (a részletes irodalmi hivatkozásokat abban fogjuk közölni), s egyben segíteni annak a kérdésnek helyes megválaszolásában, amely a Tudóstalálkozó mottója: „Mit tehetünk és mit tegyünk, hogy a harmadik, évezred sikeres nemzetei között legyünk?” 16
