Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Kerekek karimával

bér újfajta gőzgép készítésén fáradozik, és egy Arkwright nevű borbély üzembe he­lyezte első fonodáját, minden bizonnyal né­hány csipkelődő megjegyzés után szalonké­pesebb beszédtémára térnek át. Pedig lett volna okuk csodálkozásra Párizsban is. *1! júliusában próbára készen állt I £ i la nagy’ Cugnot, a megszállott tüzértiszt második gőzkocsija. A hadsereg szakértői csodálattal állták körül. Kissé ot­romba masina volt, hiszen négy-öt tonna te­her szállítására tervezte Cugnot. De a had­ügyminisztérium már megvont minden pénzügyi támogatást. Még arra sem volt hajlandó, hogy biztosítsa két munkás két­­napi bérét és a kazánok fűtéséhez szükséges famennyiséget a próbák idejére. így hát a gőzkocsi ott is maradt, ahol megépült: az Arzenálban porosodott harminc évig, amíg oda nem szállították, ahol ma is áll, a pári­zsi Tudomány- és Technikatörténei Múze­umba. A gőzkocsi elölnézeti metszete. Fent középen a forgó gőzcsap éppen abban az állásban van, amikor a nagynyomású gőz lefelé kezdi nyomni a bal oldali dugattyút az alulról nyi­tott hengerben, miközben a jobb oldali du­gattyút egy emelőáttétel tolja fölfelé, és a fá­radt gőz a hengertérből a szabadba távozik A monstrum embermagasságú kerekei elképesztőek a suhanó gépkocsikhoz szo­kott ember számára. A párizsi Tudomány- és Technikatörténeti Múzeumban őrzött jár­mű valódi kuriózum. Jól lehet rajta látni, milyen ötletesen oldott meg Cugnot számos műszaki problémát. A szerkezet orrkereke fölött például két munkahenger van, a gőz tehát fölváltva nyomta le a dugattyút hol az egyikben, hol a másikban. Az “ikerötlettel” folyamatos tolóerő alakult ki, ezt azután egy kilincsműves szerkezet alakította át forgó mozgássá. Egyébként ennek volt kö­szönhető, hogy a fogazott első kerék révén 15-20 fokos lejtőn is képes volt fölkapasz­kodni a gőzkocsi. Remek történet, hogy a nagy> Cugnot-t a párizsi Meudon parkban próbálták ki, és az ormótlan szerkezet a sétáló krinolinos hölgyek legnagyobb megdöbbenésére neki­ment egy téglafalnak. A kazánon minden­esetre nyoma sincs jelentősebb horpadás­nak, és az is tény, hogy Napóleon érdeklő­dését sem keltette föl később az Arzenálban rozsdásodó alkotmány. Mégis Cugnot had­nagy elévülhetetlen érdeme, hogy először próbált meg jármüvet hajtani a gőz erejével, és ha tovább támogatják terveit, talán töké­letesebb gépet készít, bár kétségtelenül az is koraszülött találmány lett volna, jr^ sikertelen közjáték után maradtak hát a i-kroskadozó társzekerek és az agyonhaj­szolt lovak. Az “egysávos” utakon ráadásul alig lehetett előrevergődni, így az okos skó­tok oldották meg először a problémát: 1772-ben bevezették a bal oldali közleke­dést. Aki ezentúl egy szembejövő kocsit lá­tott, mindig balra húzódott, hogy a két jár­mű elférjen valahogy egymás mellett. Aki nem az út bal oldalán hajtott, 20 schilling büntetést fizetett. A kontinensen később a jobb oldali közlekedés vált uralkodóvá, 84

Next

/
Thumbnails
Contents