Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Kerekek karimával
ráadásul a 220 kilométeres utat akkoriban három nap alatt tette meg. Szénre viszont égetően szükség volt az ország minden részén a vasolvasztáshoz, a kerámia, a porcelántárgyak készítéséhez, az üveggyártáshoz, nem is beszélve a fűtésről. A szenet szállítani kellett, és ehhez kisebb távolságokra ott voltak a sínen gördülő, lóvontatású bányacsillék. John Smeaton, a kor sokoldalú mérnöke, aki világítótornyoktól gőzgépekig mindennel foglalkozott, 1756-ban a dél-angliai Plymouth kikötővárosában már olyan fordító szerkezetet állított munkába, amellyel tetszés szerint lehetett újabb sínpárra irányítani a csilléket. 1758-ban pedig megszületett az első vaspálya, amelynek nyomtávja már ugyanolyan széles volt, mint a mai vasutaké. A szénnel rakott kocsikat lovak vontatták rajta Casson Close és Middleton között, Manchester városmagjától alig tíz kilométerrel északra. Egy-egy lóval ilyen körülmények között akár két-három tonna szenet is szállíthattak, amikor országúton ugyanezzel az erővel legfeljebb fél tonnát lehetett mozgatni. Mindez talán azt is érzékelteti, hogyan érlelődtek lassacskán az ipari forradalom feltételei, aminek nyomán az 1760-as évektől mind szélesebb területen bontakozott ki a gőzgépek, a textilipar és a közlekedés egymást serkentő hatása. Jól jelzi egyébként ezt a határvonalat az Angliában kiadott szabadalmak számának ugrásszerű növekedése is: az eltelt hatvan évben körülbelül 380 találmányt szabadalmaztattak, a következő négy évtizedben viszont 1640- et! A kontinensen sem volt jobb a helyzet. Bár kitűnő szakkönyveket írtak a tudósok az útépítés fortélyairól, a nemesek nemigen áldoztak pénzt arra, hogy sokasodjanak a gazdasági élet vérkeringésének ezek a lüktető erei. Persze a háborúk sem tettek jót az utaknak: a nehéz tüzérségi ágyúkat, a fegyverekkel és katonákkal megrakott szekereket keresztül-kasul hurcolták Európán át a szemben álló hadseregek a híres hétéves háborúban. Osztrák, francia, orosz és svéd csapatok csaptak össze a poroszokkal, és a fegyverzaj csak 1763-ban csitult el a párizsi béke aláírásával. Mária Terézia tüzérei közül ekkor tért .vissza Párizsba egy 38 éves francia tiszt, és fejében nagyra törő terveket forgatott. Nicolas-Joseph Cugnot hadnagy a háborús tapasztalatok birtokában hadászati szakkönyv írását tervezte, de volt még egy meghökkentőbb elképzelése is. A sárba ragadt ágyúkra, a kínlódó lovakra gondolva olyan vontató járművet szeretett volna tervezni, amelyet a gőz ereje hajt. Angliában ezalatt tovább érlelődtek a vasút megszületésének feltételei. Birminghamtől körülbelül harminc kilométerrel keletre, a Severn folyó partján fekvő Coalbrookdale-ben a híres vasmű igazgatója már nem tudott mit kezdeni a rengeteg nyersvassal, amikor remek ötlete támadt. A közeli Horsehay szénbányájából fagerendás csillepálya vezetett a vasműbe, és arra gondolt, hogy homorú vaslemezekkel kellene Amikor az L formájú öntöttvas csillesínek kezdtek elterjedni Angliában, szerkezetük a fasínek emlékét őrizte. Az L keresztmetszet függőleges szára vezette, vízszintes talpa pedig támasztotta kerekeket 81
