Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai

Franciscó-i bíróság vádat emelt emberölésért Muybridge ellen, ugyanaznap sikerült Janssennek Japánban lefényképeznie a Nap előtt átvonuló Vénusz elmozdulási szakaszait. Muybridge pillanatfelvételeihez képest persze könnyebb dolga volt. A berendezés 70 másodpercenként készített egyegy fényképet, így volt idő az expozícióra és az üvegkorong elfordítására a következő képkockához.

Miután Janssen hazatért Japánból, és hasonló csillagászati fényképek sorát készítette berendezésével, 1876. december 14-én a Francia Fényképészeti Társaság lapjában ismertette részletesen mázsányi "revolverének" működését, egyebek közt kifejtve, hogy ilyen módon különféle mozgások a legapróbb részletekre bonthatók, vagyis nagy segítséget nyújthat a tudományos elemző munkában ez a fényképezési eljárás.

Valószínűleg ezt a cikket is behatóan tanulmányozta Etienne-Jules Marey francia professzor, akit később csak az "élet mérnökének" neveztek. O ugyanis a chronographia tudományát igyekezett megalapozni azzal, hogy élőlények mozgásáról készült grafikonokkal felbontotta az időben végbemenő folyamatokat. Lovak járását vizsgálta már évek óta, de egészen más módszerrel, mint ahogyan Muybridge kezdett hozzá. Marey kis gumiampullákat szerelt egy ló patáira, és a lovas olyan készüléket tartott a kezében, amely a négy lábtól fölvezetett gumicsövekből apró léglökéseket kapott. A szerkezet ezeknek a jeleknek a segítségével szaggatott vonalak alakjában jegyezte le, hogy haladás közben a ló melyik lába mennyi ideig érinti a földet. Ezeknek a grafikonoknak az alapján egy lelkes lószakértő, Duhousset ezredes rajzolta meg az ügető vagy vágtató ló egyes mozdulatait.

Eléggé bonyolult módszer volt, és nehezen lehetett egyeztetni az adatokat a ló valódi mozdulataival. Marey azonban így is elégedett volt az eredményekkel.

Időközben Muybridge-et egy viharos bírósági tárgyalás után fölmentették, így újabb fotóexpedícióra indult - ezúttal Közép-Amerikába, és csaknem egyévi távoliét után, 1877 januárjában tért vissza San Franciscóba. Most már nemcsak a Panama-szorosról készült egzotikus fényképeit kezdte árusítani, hanem még ugyanebben a hónapban egyedülálló panorámakörképen örökítette meg a napfényes kaliforniai nagyváros látképét is. A tizenegy fotóból összeállított, több mint két méter hosszú fényképtekercset darabonként nyolc dollárért árusította, de nem feledkezett meg a "nyugati part" akkor már elismerten leggyorsabb lováról, Occidentről sem.

Közép-amerikai útja során új vegyszereket és még tökéletesebb "redőnyzárat" kísérletezett ki, így Stanford támogatásával 1877 júliusában újabb felvételeket készített a híres lóról, ezúttal egy ezredmásodpercre csökkentve a megvilágítási időt! Az egyik kép az Alta California 1877. augusztus 3-i számában jelent meg azzal a levéllel együtt, amelyben Muybridge meg is magyarázta az olvasóknak, hogy mit látnak: "...Occident

Muybridge olyan megvilágító szerkezetet készített, amelyben két réseit deszkalap ellentétes irányban siklott el villámgyorsan egymás mellett. A “redó'nyzár” működésének három pillanata jól érzékelteti, hogy az objektívek csak a két rész találkozásának szemrebbenésnyi idejére kaptak fényt