Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - Üzenet az éteren át!
valahol a közelben elektromos szikra pattan, vagy bekapcsolnak egy távírótelepet, sőt a kattogások valóságos berregéssé válnak, ha laboratóriumában épp egy szikrainduktor működik. A professzor boldog önkívületben járta végig londoni házának minden zegét-zugát, és amikor a füléhez szorított telefontölcsérben még mindig hallotta a villamos szikrák által keltett kattanásokat, tovább növelte a távolságot. Kiment az utcára, föl-alá sétált a Great Portland utcán, kezében a vevővel, és úgy tapasztalta, hogy a jelek csak körülbelül 450 méter távolságban halnak el teljesen. Ezeket a kísérleteket ismételte meg most azon a bemutatón, amelyen két szaktekintély vett részt: William Preece, az angol posta vezetője, aki az előző év februárjában hozta lázba a londoniakat Edison bűvös készülékével, a fonográffal, és William Crookes, aki a légritka csövek fényjelenségeit tanulmányozta. Mindketten csóválták a fejüket, és nem értették az egészet. Ezekre a jelenségekre persze csak Maxwell adhatott volna magyarázatot, de őt már nem kérdezhették meg. így hát újabb bemutatót javasoltak. 1880. február 20-án maga a Királyi Társaság egyik titkára, Thomas Huxley biológus professzor és Sir George Stokes, az ismert fizikus jelent meg a kísérletek színhelyén. Hughes lelkesen mutatta be készülékeit, és hangsúlyozta, hogy olyan elektromos hullámokról lehet szó, amelyek szétterjednek egy áramvezeték körül. És milyen volt a fogadtatás? Ezt csak visszaemlékezéseiben írta meg keserűen, sokkal később, a tudós: “A bemutató kísérletek rendkívül sikeresek voltak, és kezdetben úgy látszott, hogy csodálkoznak az eredményeken, de a kísérletek harmadik órájának vége felé Hughes professzor 1879-ben fedezte fel, hogy egy telefonhallgató áramkörébe iktatott pontérintkezős mikrofon távoli szikrakisülések jeleit érzékeli: kísérleti mikrofonjait “befőttes” üvegekbe tette. Minden acélhorog kapaszkodik egy-egy előzőleg oxidált és bekormozott hurokba Stokes professzor kijelentette, hogy valamennyi eredmény megmagyarázható az elektromágneses indukció jól ismert hatásával, ennélfogva nem tudja a valódi légi Ha nagyfrekvenciás váltakozó áramot vezetnek a függőleges tekercsbe, az indukció olyan erős lehet, hogy még egy izzólámpa is kigyullad a huzalhurokban keletkező villamos feszültség hatására. Ez a jelenség azonban elfedi az elektromágneses hullámok valódi természetét
