Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - "Uramisten - ez beszél!"

Csak néhány kopott fénykép maradt hírmon­dónak Budapest páratlan nevezetességéből, a Telefonhírmondóból. A híreket óránként ol­vasták be a mikrofonba például az első billentyűt ötször lenyomta, ezzel öt áramlökés futott be a központba, és ennek a billentyűnek a kilincskerekét öt egységgel fordította el. Ilyen módon egy su­gárirányú érintkezőkar mindig egy-egy egy­séggel mozdult tovább, és más-más kapcso­latot létesített. Ugyanígy működött a tíze­sek és a százas értékű számok billentyűje is. Ez a központ tehát elvileg ezer előfizetőt tudott egymással önműködően összekap­csolni. Kezdetnek nem volt rossz! Puskás Tivadar közben hazatért Magyar­­országra, és saját maga vette kézbe a budapesti telefonhálózat fejlesztésének ügyét. De már egy új gondolat foglalkoztat­ta. Minthogy az újságok lassan és költsége­sen készülnek, mi lenne, ha a század szédí­tő iramának megfelelően óránként a legfris­sebb híreket hallgathatnák meg mindazok, akiknek telefonjuk van. Jellegzetes európai ötlet volt, és kétségtelen, hogy benne rejlett a rádió alapgondolata: mindenkihez szólni egyszerre, de külön-külön. Maradék energiájával és fogyatkozó anyagi lehetőségeivel Puskás bravúrosan oldotta meg a budapesti telefonhálózatra 'f alapozva azokat a technikai részleteket, amelyek nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy minden telefonban tisztán szólaljon meg egy központi stúdióban ülő hírolvasó hangja. Az volt a legfontosabb, hogy ne vál­tozzon meg a hangerő, akárhányan emelik is le egyszerre készülékük hallgatóját, hogy frissiben értesüljenek a nagyvilág esemé- * nyeiről. JKL világ első “telefonújsága” 1893. feb­­^TLruár 16-án szólalt meg, és másnap már a Pesti Hírlap hosszú cikkben méltatta a kü­lönös újdonságot: “Telefon Hírmondó. Ez a címe annak a Világcsodának, mely tegnap és ma Budapestet csakugyan Európa első városává tette... A “szóval elbeszélt újság” Puskás Tivadar találmánya, aki ezt Buda­pesten léptette először életbe, s nemsokára Bécsbe és a többi európai városokba megy megcsinálni... Reggel 9-től este 9-ig folyton j beszél “valaki valahonnan” igen erős és igen tiszta hangon mindenféle újságokat... ; Montevideóban az elnök békés beszédet tartott... Philippopolisban (Plovdivban) a bolgárok igen örvendeznek... a Csap utcá­ban egy cseléd marólúgot ivott...” ígéretes kezdet volt, óriási távlatokat sejtetve abban a korban, amikor az újságo­kon kívül más eszköz még nem állt rendel­kezésre a tömegek gyors tájékoztatására. Puskás nagy műve azonban befejezetlen maradt. Alig egy év elteltével, 1893. márci­us 16-án így kezdődtek a hangosújság hírei: ; “Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó meg­teremtője ma reggel fél kilenc órakor életé- ( nek negyvennyolcadik évében meghalt...” (Valójában negyvenkilenc éves volt!) Edi­son még lázasan alkotott, Bell kedvenc ta­lálmányaival foglalatoskodott, de a náluk fiatalabb Puskásnak már nem adatott meg, hogy nevét megismerje a világ. Ő is eltűnt 472

Next

/
Thumbnails
Contents