Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - "Uramisten - ez beszél!"

netének közvetítése 16 és V2 órát vett igénybe? Mit számított! Ehhez képest a leggyorsabb gőzhajó is csak csigatempóban szelte át az óceánt.

De a kor technikai színvonalát tekintve elhamarkodott volt a nagy vállalkozás. Alig két hét múlva, 1858. szeptember 3-án a kábel földmondta a szolgálatot. Forgalma még így is elképesztő volt: Angliából 269 üzenet érkezett 13 743 betűvel az “óhazába”. S a technikai fejlődés felvillanyozta a kontinens szendergő országait is. Amikor például 1861. január 2-án meghalt IV. Frigyes Vilmos porosz király, és I. Vilmos lépett a trónra, vele együtt egy szabadabb, alkotó korszak köszöntött be. Még ebben a hónapban, január 31-én mutatták be Friedrich Hebbel Nibelungok című darabját, amely csak fokozta a nemzeti lelkesedést. Poroszország vagyonos polgárai megélénkülve néztek körül, mibe fektethetnék pénzüket eléggé jövedelmezően. Sorra alakultak a részvénytársaságok, megindult a gépgyártás - a poroszok az ipari forradalom küszöbére léptek.

Frankfurt közelében, Friedrichsdorfban ekkor kezdett foglalkozni a természetfilozófia tanára, Johann Philipp Reis azzal a bizarr ötlettel, hogy miként lehetne távíróvonalon továbbítani különféle hangokat. Egy' söröshordó dugójából kivájt tölcsérre marhabéi hártyát feszített, a hártya közepébe pedig elektromos érintkezőt erősített. Ez volt a világ legprimitívebb, de az első mikrofonja.

Reis ugyanis gondolatban egy kattogó távíró elektromágnesétől indult visszafelé. Ha a mágnes áramkörét eléggé gyors ütemben szakítja meg, másodpercenként mondjuk 32-szer - ami egy zongora legmélyebb hangjának, a basszus C-nek felel meg -, akkor az elektromágnes fölött az írócsúcs le-------------------—

A német feltaláló 1861-ben mutatta be első telefonját ezzel a “mikrofonnal”. A fából faragott fül áramszaggatóját egy rugóhoz (R) erősített platina lemezke (L) nyúlványa, a “kalapács” (f) alkotta, amely a membrán (M) közepén volt rögzítve. Az érintkezés a felső vezeték “kengyelének” (P) finom keresztpálcáján jött létre a hangrezgések ütemében

meze a levegőt is rezgésbe hozza, és a távíró “zenélni” kezd. Persze nem lehet ilyen gyorsan nyomogatni egy távírókulcsot. Erre csak a rezgő levegő képes. Ezért készítette Reis a “dugós” áramszaggatót. Ha ugyanis a levegő például a basszus C hang leütésekor 32-szer rezegted meg a marhabéi hártyát, ugyanennyi szer szakad meg és zárul újra a távíróvezeték áramköre. Az elektromágnes tehát “lejátssza” a C hangot.

Készülékének egyik kezdetleges változatával Philipp Reis 1861. október 26-án jelent meg a frankfurti Fizikai Társulat ülésén. A tudós tagok döbbenten nézték, mit akar kezdeni különös távírójával, de amikor megtudták, hogy a gyűlésteremből 90 méter hosszú huzal vezet a városi kórházhoz, ahonnan hangokat kíván közvetíteni, megdöbbenésük általános érdeklődéssé változott. Akik jelen voltak, később is kitartóan állították, hogy fel lehetett ismerni azokat a

447