Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Gyorsuló ritmusban - Szivarok és szárnyak
Visszatérése után diadalmasan vontatták a hangárba az 52 méter hosszú La France léghajót Chalais-Meudon katonai gyakorlóterén, hiszen ez volt az elsó' olyan légi jármű, amely 6,2 kW teljesítményű villanymotoros légcsavarjával valóban kormányozhatónak bizonyult vállalkozás. Henri Farman, a huszadik század kezdetének egyik neves aviatikusa egyszer azt mondta: “Jó motorral még a csürkapu is tud repülni.” De nem tette hozzá, hogy le is zuhan, mert kormányozhatatlan. Mozsajszkij gépe tehát nem repülhetett volna tartósan, a gyenge motorok képtelenek voltak fölemelni még a földről is, legföljebb kisebb, 20-30 méteres szökkenéseket érhetett el a pilóta. 1883 tavaszán a gép aztán alaposan megsérült, mert az indító lejtő palánkjának ütközött, így' a kísérletek abbamaradtak. Ez persze nem csökkenti Mozsajszkij érdemét, hogy ő volt az első bátor vállalkozó, aki megpróbálta a gyakorlatba is átültetni korának elképzeléseit a motoros repülő szerkezetekről. De ő sem találhatta fel egyedül a repülőgépet. Ehhez kísérletezők és feltalálók sorára volt szükség. Jobb motorért kiáltottak a kormányozható léghajók konok hívei is. A repülő szivarok története így voltaképpen a motorok története is. Ekkor már szinte a levegőben lógott a villamos energia alkalmazásának lehetősége. A világon elsőként Gaston Tissandier-nak és fivérének a léghajója szállt fel Párizsban 1883. október 8-án villanymotoros hajtással. Messzire persze nem jutottak ezen a téren, mert még szélcsendes időben is csak óránként kilenc kilométeres sebességre volt képes a léghajó. De mit is lehetett várni egy olyan villanymotortól, amely egy mai villanyvasaló teljesítményével forgatta a légcsavart? Sokkal nagyobb szenzáció volt a következő évben két francia tiszt, Charles Renard és Arthur Krebs léghajója. A La France 1884. augusztus 9-én délután 4 órakor emelkedett fel méltóságteljesen a Párizs környéki Chalais-Meudon katonai gyakorlóteréről. Amint a fák fölé emelkedtek, Renard ezredes bekapcsolta a villanymotort, amely az elemekkel együtt összesen 95 kg tömegű terhet jelentett a léghajón. Amint forogni kezdett a hét méter átmérőjű légcsavar, a repülő szivar dél felé szállt, aztán az elfordított kormánysíkok hatására szépen nyugatnak kanyarodott Versaille irányába. Nemsokára elegánsan leírt egy 150 méter sugarú kört, így végül 300 méter magasságban érkezett vissza Chalais fölé, és a gázszelep kinyitása után könnyedén a földre ereszkedett a nézők tapsa közepette. Huszonhárom perc alatt mindössze nyolc kilométert repült, mégis jelentős volt az eredmény. Renard és Krebs kormányozható léghajója a világon először sikeresen visszatért eredeti kiindulási pontjára. D,e a villanymotor nyomában már ott topogtak a belsőégésű motorok. Amikor Gottlieb Daimler elkészült Stuttgart külvá-