Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Gyorsuló ritmusban - Szivarok és szárnyak
fordulattal dolgozó Lenoir-motor ennél több erőt már nem tudott kifejteni. Csak egyetlen óriási előnye volt: üzemanyag ott volt fölötte a ballonburkolatban. S a 4,4 kilowatt teljesítményű gép igazán szerény étvággyal, óránként mindössze 7 köbméter gázt fogyasztott. Számos kísérletezőt söpört le a történekem színpadáról az 1873. évi gazdasági világválság. Haenlein hasonló sorsra jutott: kellő pénzügyi támogatás híján fel kellett hagynia további próbálkozásaival. Maradtak azért elegen, főként olyanok, akiknek a szabadalmi bejelentései már dugig töltötték a találmányi hivatalok irattárait, de egyszerűen nem találtak olyan üzletembert, aki hajlandó lett volna áldozni az elképesztő tervek megvalósítására. Minden szakember előre látta a tragédiát! Vincent de Groof csapkodó szárnyú szerkezete már a levegőiben összetört A csapkodó szárnyú repülőkkel kísérletezők aránylag könnyebb helyzetben voltak. Néhány hosszú léc, vászon és zsineg - ennyi volt az anyagszükséglet. A többit már a saját izomerejükre bízták. Igaz, az óvatosabbak csak apró motoros modellekkel szöszmötöltek, de a fanatikusok nem elégedtek meg ezzel. Mindenáron repülni akartak, hogy a gyakorlatban is kipróbálják összeeszkábált szerkezetüket. Ezek közé tartozott egy megszállott belga cipészmester, Vincent de Groof is. Kézzel-lábbal mozgatott csapkodó szerkezetével persze nem tudott a földről fölemelkedni, ezért először nagy magasságból akart vele lágyan leereszkedni, de sem Belgiumban, sem Franciaországban nem akadt egyetlen olyan léghajós, aki vállalta volna ennek az őrült kísérletnek a kockázatát. Annál is kevésbé, mert ha léggömbön viszik magasba a szerkezetet, a kioldás pillanatában a ballasztsúlytól megszabadulva a léggömb veszélyes gyorsasággal szökik fel. Végül egy angol aeronauta, Simmons szállt fel vele 1874. június 29-én a londoni Cremome-kertből. De nem volt szíve a tartókötelet elvágni, amikor látta, milyen boldogan csapkod a feltaláló a karjaira erősített szárnyakkal. Ő már azt hitte, hogy repül! Földet érés után a csalódott de Groof élénken tiltakozott, így a legközelebbi felszállására július 9-én került sor, amikor a magasban a feltaláló erélyesen rászólt Simmonsra, hogy vágja el a kötelet. így bekövetkezett, amitől mindenki tartott: a szárnyak azonnal összecsapódtak de Groof feje fölött, és a megszállott kísérletező tehetetlen sziklaként zuhant le. Simmons se járt valami jól. A hirtelen felszökkenő léghajó olyan magasra emelte, hogy az oxigénhiánytól elájult. A léggömb aztán gyorsan