Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal

De mi legyen a himbával? A dugattyú eddig csak húzta, most tolnia is kellett, méghozzá egyenes vonalban! Watt elképesztő módszert ismertetett ugyanebben a szabadalmában: a dugattyú végére egyenes, a himba végére pedig ívelt fogaslécet talált ki. Eléggé esetlen mechanikai megoldás volt, de a kettős működésű gőzgép szabadalma csak így vált teljessé. Watt ezek után meggyőződéssel írhatta: “...az ily módon szerkesztett gép kétszeres mennyiségű munkát végez vagy kétszer nagyobb teljesítményt szolgáltat ugyanannyi idő alatt (azonos hengermérettel) ahhoz a géphez képest, amelyben a gőz tevékeny ereje csak egy irányban hat a dugattyúra - vagy lefelé, vagy felfelé.”

Az első forgótengelyes gőzgépet 1782- ben állították fel a Bradley-vasműben, ahol azután óriási kovácsolóberendezést működtetett. A másodikat “otthon”, a sohói gyárban fogták munkára. Ezek azonban még csak fél fordulat alatt fejtettek ki erőt. A kettős működésű gép elkészítése váratott magára. Watt ugyanis hamar rájött, hogy a fogasléces hajtás nem sok jót ígér a gyakorlatban.

Sokáig törte a fejét, mit lehetne tenni. S egyszer talán épp egy megdőlt fakerítésre tévedt a pillantása, amikor megtalálta a “paralelogramma”-megoldást. Ha ugyanis egy kerítés függőleges lécei oldalra dőlnek, a két vízszintes keresztléc akkor is párhuzamosan tartja őket.

"Csipkézett" lendkerekű Boulton & Watt-gőzgép 1788-ból. A csipkék valójában apró nehezékek, amelyekkel a lendkereket centírozták, vagyis központosították az egyenletes tengelyterhelés érdekében. A fogaskerekes tengelyhajtás külön érdekessége, hogy amíg a bolygókerék visszajut eredeti állásába, addig a napkerék kétszer fordul meg a tengelye körül

40