Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal

fanyar stílusában így írt a beindított masináról üzlettársának: “Megértem, hogy az összes vezető nyugati iparos idegyűlik látni a csodát... A gép hevessége, mérete és iszonyú dübörgése általános megelégedést kelt a tulajdonosok körében, és akár hiszi, akár nem, a zaj testesíti meg az erő félelmetes fogalmát annak a tudatlannak a számára, aki a rejtett kiválóságot egy gépben sem becsüli többre, mint egy emberben.”

Egyre többen ismerték fel azonban az új típusú gőzgépben a “rejtett kiválóságot”. Öt év alatt összesen 40 Boulton-Watt-gőzgépet állított fel a cég, és most már a gomba módra szaporodó textilüzemek is mind sürgetőbben jelentkeztek. Csakhogy ezekben a kis gyárakban forgó géphajtásra volt szükség, a lengő himbájú Watt-gőzgép pedig erre a célra egyáltalán nem volt alkalmas. Nem véletlen tehát, hogy Matthew Wasborough bristoli mérnök 1779-ben elsőként alakított át egy Newcomen-gőzgépet forgó géphajtásra egy birminghami gombgyáros kívánságára. A himba végét a közismert forgattyús tengellyel kötötte össze, és hogy a szaggatott húzóütemekből eredő forgást egyenletesebbé tegye, a tengely egyik végére lendkereket szerelt. Az egészben az volt a szép, hogy szabadalmi oltalmat is kért erre a megoldásra! Holott nem ő találta ki a dolgot, mert minden kezdő gépész ismerte ezt a két szerkezeti elemet.

Boulton mindesetre a növekvő igényeknek megfelelően világosan látta, hogy tovább kell fejleszteni a “bólogató” gőzgépet. 1781-ben már ezt írta Wattnak: “Londonban, Manchesterben és Birminghamben az emberek a gőzgép megszállottjai. Nem akarom sürgetni Önt, de úgy vélem, egy vagy két hónapon belül el kell határoznunk, hogy szabadalmat váltunk ki a hasznos forgó mozgás bizonyos módszereire.”

Watt végül rájött, hogy két csuklós végű rúd összekötő' szakaszán egy bizonyos pont - de nem a felezőpont - (1) egy furcsa hurkot ír le, amelynek függőleges szakasza gyakorlatilag egyenesnek tekinthető (2). Ennek alapján az összekötő rudat paralelogrammává egészítette ki (3), így a himba végén egyszerre kapta meg a dugattyú és a szelepvezérlő rúd egyenesbe vezető mechanizmusát (4)

38