Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal
Ennek a mai dél-amerikai fotónak az alapján sejteni lehet, milyen volt a bányászgyerekek sorsa Angliában három évszázaddal ezeló'tt. Már ötéves kortól munkára fogták óltet! N em tűnt el azonban a dugattyús gőzgép eszméje Papinnal együtt. Ugyanebben az évben, 1712-ben ugyanis Birminghamtől tíz mérfölddel nyugatabbra, a híres Dudley Ten Yard egyik bányájában különös gőzgép kezdte meg munkáját: bizonyos Thomas Newcomen úr alkotása. Erről a zseniális feltalálóról ma is alig tudunk valamit. Annyi bizonyos, hogy tanult vasműves volt, és gyakran látogatta a Tyne folyó környékének ónbányáit, mindenféle vasáruk szállítására kötve szerződéseket. Jól ismerte a Savery-féle gőzgépeket, és azt is tudhatta, mennyi baj van velük. Minden valószínűség szerint legalább tíz éven át dolgozott saját gépének megszerkesztésén, sőt szabadalmat is kért rá. De Savery találmányának kizárólagossági jogával szemben mit sem tehetett. Pedig micsoda gép volt ez! Aki Dudley Castle felé poroszkált az úton, távolról csak annyit láthatott, hogy egy magas téglaépületből ormótlan gerenda nyúlik ki oldalt, és percenként 12-szer megbillenve ügy leng, mint egy gigantikus gyerekhinta. Ennél többet még a spanyol követ sem láthatott, aki azért utazott oda, hogy megismerkedjen a különös géppel. Newcomen udvariasan, de határozottan megtagadta, hogy a spanyol bemehessen a gépházba. S a feltalálónak minden oka megvolt erre. Mérnöki szempontból nagyszerű gépezetet alkotott, de minthogy szerkezetét nem védte szabadalom, bárki tetszés szerint utánozhatta. Thomas Newcomen nemcsak megtervezte, hanem évek szívós munkájával állandóan tökéletesítette is azt a dugattyús gőzgépet, amelyről Papin csak álmodozott. Ez a gép a biztonságos légnyomással dolgozott! Amikor a hengerébe gőzt engedtek, ez szépen föltolta a dugattyút. A gőz nyomása alig volt több egy atmoszféránál - a henger biztonsági szelepe 1,5 atmoszféra nyomásnál már a szabadba engedte a gőzt -, s a gigantikus gyerekhinta, a jól kiegyensúlyozott himba megbillentéséhez nem is kellett több erő. A munkavégzés csak ezután következett. Egy csapon át hideg vizet fecskendeztek a hengerbe, így a gőz azonnal lecsapódott a henger falára, és nyomában kialakult a vákuum. Ekkor azután a levegő nyomása lépett akcióba, és lefelé tolta a dugattyút. De mekkora erő volt ez! Ilyen módon az első önműködő Newcomen-gép egyetlen lökettel 1,25 tonna tömegű vizet szívott fel a himba túlsó végéhez erősített szivattyúval a bánya mélyéről. Mewcomen óriási erejű berendezést szerkesztett, mert ennek a teljesítménye csak a dugattyú felületének nagyságától függött. Savery gépéhez képest három nagy újdonsága volt. Először valódi légnyomásos gép volt - Saverynél több atmoszférás gőz kellett a vízoszlop emeléséhez; másodszor: dugattyút alkalmazott - Saverynél ez hiányzott, ezért volt óriási a gőzveszteség; harmadszor: a gőz sűrítésére a hengerben alkalmazta a vízhűtést - Savery gépén kívülről hűtötték (ha egyáltalán hűtötték) a tartályt, ami lényegesen több hőveszteséggel járt. i 20
