Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Felszáll a füst
Korabeli leírások alapján ilyen lehetett az a fűzfavessző-erkély, amelyen az aeronauták álltak, bár a rajz nem méretarányos. A ballon 480 cm átmérőjű nyílásában vasrostély függött láncokra erősítve, ezen égett a szalma aerosztatikus gépezetet, akkor homokzsákokat kellett belőle kihajigálni. Alig tíz nappal Rozier és d'Arlandes repülése után maga Charles professzor és az egyik Robert testvér is rászánta magát a nagy kalandra. 1783. december 1-jén, egy zimankós hétfői napon háromszázezer ember hullámzott a Tuileriák kertjében, amikor hidrogénnel töltött ballonjuk a levegőbe emelkedett. Az első repülés mintegy két órán át tartott, majd a ballon Nesle közelében lassan a földre ereszkedett. Ekkor Robert kiszállt, és a nagy tehertől megszabadult aerosztát most már egyedül Charleslal röppent föl ismét mintegy 2700 méter magasba. A professzornak ritka élményben volt része: “A rétről való fölszállásom után a völgyek lakói lemenni látták a napot, de egyedül nekem hamarosan újból fölkelt, és sugaraival ismét bearanyozta a léggömböt és a gondolát... Nem sokkal később ismét láttam lemenni a napot, és így egymás után két napnyugtában gyönyörködhettem” - írta később. ry urópa-szerte a repülő ballonokról be- IC&széltek az emberek. Mindez olyan csoda volt, mint századunkban az első szputnyik felbocsátása. Az égen szálló gömbök azonban furcsa, félelmetes hangulatot is hordoztak. A babonás parasztok hányták magukra a keresztet, ha valahol megpillantottak egyet. Ezért a francia kormánynak felhívást kellett közzétennie a nép számára: “Ez a figyelmeztetés mindenkihez szól, aki mostantól fogva az égen gömböt lát, mely a sötét holdra emlékeztet, hogy nem kell félni ettől, bármily rettenetesnek tűnik fel, mert ez nem más, mint egy gép (!) selyemből vagy vékony pamutból, és papírral van burkolva; nem okoz betegséget...” Akik kritikus szemmel pillantottak a léggömbökre, azt is láthatták, mi a legnagyobb hibájuk ezeknek a könnyű járműveknek: nem lehet őket vízszintes irányban kormányozni, ki vannak téve a szelek szeszélyesjátékának. Nem véletlen tehát, hogy két nappal Charles professzor nevezetes repülése után, 1783. december 3-án Jean- Baptiste Meusnier francia mémökhadnagy dolgozatot nyújtott be az Akadémiához, amelyben javaslatot tett a léggömb tökéletesítésére. O vetette föl először, hogy a Charles professzor 1783. december 1-jén szállt fel saját tervezésű hidrogénballonján M.-N. Roberttel. A jellegzetes hálóborítás, amelyen a léggömb gondolája függött, ettől kezdve a ballonok fő szerkezeti elemévé vált 114
