Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Felszáll a füst

vérek. Hamarosan rájöttek, hogy a gázok összegyűjtése szempontjából jobban szigetel a papír, mint a selyem. Első papírgömbjük azonban tüzet fogott és elégett, de a második, amely már 20 köbméteres volt, a tüzelés folyamán olyan erővel törekedett fölfelé, hogy elszakította tartóköteleit, és az összesereglett bámészkodók szeme láttára csaknem 300 méter magasra emelkedett.

De a legfurcsább az, hogy a két Montgolfier valójában nem tudta, mi emeli magasba léggömbjét. Joseph abból a téves elméletből indult ki, hogy különböző anyagokból különböző gázok keletkeznek az égés során. Több kísérlet után a nedves szalmát és a gyapjút találták a legmegfelelőbbnek. Rejtélyes módon Joseph azt hitte, hogy valamiféle új gázt állított elő. Ráadásul hallott a gyapjú villamos tulajdonságairól, és Franklin óta az sem volt titok, hogy a villamosság a felhők között is megtalálható. A testvérek tehát arra gondoltak, hogy valamiképpen elektromos felhő keletkezik a ballonjukban. Hogy egyszerűen a meleg levegő emeli a magasba? Ez meg sem fordult a fejükben.

Ävárosban most már mindenki a Montgolfier testvérek kísérleteiről beszélt. Nem lehetett tovább várni a nyilvános bemutatóval. 1783. június 5-én Annonay főterén egy vászonvégekből összevarrt “rongycsomót” tartott két ember a tűz fölé. A ballonnak papírbélése volt a jobb szigetelés végett. A testvérek és segítőik nedves szalmát és gyapjút égettek pokoli füst közepette, és az egybegyűlt tömeg ámuló szemei előtt hamarosan egy 12 méter magas, 600 köbméteres gömb körvonalai bontakoztak ki. Felhajtóereje ekkor már olyan nagy volt, hogy csak nyolc ember tudta visszatartani. Ekkor Joseph jelt adott: “Kezeket el!” - és a léggömb, mint valami szabadon eresztett

rab madár, egyetlen szökelléssel a levegőbe lendült. Mindenki visszafojtott lélegzettel figyelte, amint a különös “aerosztatikus gép” egyre kisebbre zsugorodik a távolban. Aztán kitört a lelkesedés.

Montgolfier-ék találmányának híre ugyanolyan gyorsasággal kelt útra, mint léggömbjük. A bemutató hivatalos képviselői azonnal jelentést küldtek a francia Tudományos Akadémiának a nevezetes “Montgolfier-gázról”, amellyel a levegőbe emelkedett a ballon. Párizs lázban égett. Ki törődött most azokkal a hírekkel, hogy Lyonban július 15-én dohogva megindult a Saőne-on fölfelé Jouffroy márki gőzhajója! Csak a lyoniak voltak elragadtatva, hogy városuk a tudományos-technikai haladás

Az első nyilvános bemutatón a Montgolfier testvérek léggömbje Annonay főteréről emelkedett a magasba. A rajzon jól látszik, hogy a ballonburkolat darabjait úgy gombolták össze, mint egy kabátot

108