Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

18. Dongás cölöp. Belapított cölöp. Domborúan hasított pajzs néven is szerepel. A domború oldalakat mindig párosán alkalmazzák, illetőleg a cölöp két oldalról van homorúan belapítva. Régi an­gol címerekben fordul elő. Hugh Clark angol heraldikus 1778-ban megjelent alapvető munká­jában foglalkozik vele. 19. Ágas cölöp. Két haránt és egy közép cölöp kombinációja. Fordítva is alkalmazzák. Kis keresztekkel díszítve főpapi címerekben fordul elő mint pallium (= köpeny). 20. Rámás vagy’ keretes, belsöramás vagy keretezett pajzs. Nem tévesztendő össze az összetett, egymásra helyezett pajzzsal, amelyről már emlí­tést tettünk „A pajzs és annak részei” című fejezetben. Az ott említett boglár vagy szívpajzs szélességének megközelítően 1/7-e és keretszerűen veszi körül a címerpajzsot. A ráma mindig más színű mint a pajzsmező. Rendszerint címerképekkel (pl. liliom) vagy keresztecskékkel díszített. Esetleg osztásokkal is ellátják. A belsörámás vagy keretezett pajzs esetében a keret önálló. (Lásd a példát.) A pajzs szé­le és a tulajdonképpeni címerpajzs közötti távolság belső felében helyezkedik el. A külső és belső kereszt tehát egyformán vastag,és körülbelül a pajzs szélességének 1/6-a. A rámás pajzs az európai főnemességnél, de még gyakrabban a skót címereken fordul elő. A skótok születési és leszármazási sorrend jelölésére használják. 21. Hosszúrutás pajzs. Ha a pajzs sakktábla szerűen két szín váltakozó kockáira van felosztva, akkor kockás vagy sakk-kockás pajzs-nak nevezzük. 111. tábla 39. ábra. Ha a kockák nyújtás folytán téglalap alakot vesznek fel, akkor zsindelyezett pajzs. III. tábla. 38. ábra. Haránt irányban elhelyezett kockák, (III. tábla 40. ábrája) rutát képeznek, és az ilyen felületű pajzsot rutás-nak nevezzük. A rutákat megnyújtva, hosszúruta keletkezik. Ez a rutaforma Bajorországban igen elter­jedt és ezért bajor rutá-nak is nevezik. Erre példa a II. tábla 21. ábrája. Előfordul, hogy a rutát megfelezik, és az így alakult félrutákból (háromszög) képeznek mesteralakot. Ennek neve vágott vagy cikkezett rutás pajzs. III. tábla 26. ábra. Egyszínű a pajzsmező, ha jobb és bal harántvonalakkal van felosztva. Ha a vonalak szá­ma legalább hat, akkor rácsozott pajzs a neve. III. tábla 27. ábra. 22. Ékszerüen osztott pajzs. Két vagy több, jobb vagy balirányú, a pajzs szélességének 2/3-át betöltő egymásra he­lyezett ékekből áll. Meghatározásánál az ék irányát és az ékek számát kell megadni. 23. Lepény es pajzs, - bizánci pajzs. A lovagok, pajzsszínek híján a keresztes hadjáratok alkalmával, megkülönböztetésül paj­zsukra bizánci pénz darabokat, később azok helyettesítéseként fémkorongokat erősítettek. Innen ered a bizánci pajzs elnevezés. Jellemzője, hogy a korong mindig fém. A későbbiekben a pénzt, a bizánci tallérokat vagy fémkorongokat kerek, esetleg színes bőrdarabokkal helyettesítették. Jellemzője, hogy a pajzsmező fém és a korong maga képvi­seli a színt. Neve lepényes pajzs. Előfordulhat kombinálva is és ez esetben lepényes bizánci pajzs a neve. A 23. ábra ilyen lepényes pajzsot mutat, míg a II. tábla 44. ábrája bizánci, 45. ábrája lepényes bizánci pajzsot mutat. 98

Next

/
Thumbnails
Contents