Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

A cölöp, alapvető mesteralak, mint azt a bonyolult körülírásból láthatjuk. Nemzetközi síkon országonként nem egységes az állásfogallás a tekintetben, ha a cölöp képezi a pajzs alapszínét, alapsíkját pl fém esetében, akkor cölöpnek nevezhető-e? Ugyanis ebben az eset­ben elveszti a régebbi előírásszerű árnyékolását, tehát nem a cölöp van a pajzsra helyezve, hanem a két szélmező. Az lijabb, elismert szakmunkáknál mint említettük elmarad az árnyékolás, egy sík­ban ábrázolják a mesteralakokat, és így nem különböztetik meg, hogy a formakép a pajzson van-e, vagy arra van helyezve. Ebből hibás ábrázolások származnak. Felfogásom szerint a cölöp mindig a pajzsra festett vagy helyezett színt jelenti. A cölöp esetében tehát — ismételjük — a cölöp vagy a cölöpök azonos színű síkon van­nak elhelyezve. Ha azonban a három mező más-más színű, akkor a szabályok szerint hasított pajzs a neve. Úgyszintén, ha a hasítóvonalak száma páratlan, akkor többszörösen hasított pajzs a meghatározása. III. tábla 10. és 11. ábra. 6. Pólya, 7. Kettős pólya, A pólya a pajzs síkjának két vagy több páros vonallal történő vágásával köpződik. Az elv ugyanaz min a cölöp esetében. Ha a vágóvonalak száma páros, akkor minden második tagot pólyának nevezzük. Ha a létrejött idomok más-más színűek — hasonlóan min a hasított pajzs esetében — , vágott pajzsról beszélünk. Ugyancsak vágott pajzs, ha a vágóvonalak száma pá­ratlan. III. tábla 13. ábra. Az egyedülálló pólya a pajzs magasságának 2/7-e. 8. Emelt pólya, fejpólyá-nak is nevezik. A két vágóvonallal történő osztás útján létrejött pólya helyzete lehet emelt vagy sülyesz­­tett. Ennek megfelelően a pajzs magasságának lentről számított második 2/7 vágásába kerül. Ez esetben emelt vagy fejpólya. Fordítva, ha az alulról számított második 2/7 vágásba helyez­zük, akkor sülyesztett pólya. A francia heraldikában gyakori. 9. Haránt pólya. Párosszámú harántosztásból alakított mesteralak, ugyanazon elvek alapján mint a cölöp vagy pólya esetében. A harántpólya méretei, arányai hasonlóak a vágott pólyáéhoz. A harántpólya lehet jobb, vagy bal harántpólya. III. tábla 12. ábra. 10. Harantosztott pajzs. Ha a három mező különböző színű, vagy az osztóvonalak száma páratlan, aszerint, hogy jobb vagy bal oldalról van a harántosztás, jobb illetőleg bal harántosztású pajzsnak nevezzük. III. tábla. 13. ábra. 11. Haránt fekvésű karó. A bastard (házasságon kívül született) vonásnak is nevezik. Az apjuk által elismert, és így címerhasználati joggal rendelkező utódokat jelölték ilyen módon. A bastardok címerhasználati formáját több ízben kísérelték meg rendeleti úton szabá­lyozni, de egységes mód nem alakult ki. 13. Szarufa. A szarufa egy megfelelzett szent András-kereszt, amely hegyben végződik. Párosszámű 96

Next

/
Thumbnails
Contents