Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

Vésnoki hibák, elrajzolt címerek

ban meghonosodott tradíciókat, előírásokat és helyi szokásokat is felhasználta, nem volt tekintettel a címer eredeti rajzára, korára és származására.

Az elmondottaktól függetlenül azonban nagy vonalakban minden évszázadnak meg van a tipikus kifejezési formája, mely főleg a pajzs és a sisak változó ábrázolásában nyilvánul meg.

Azt a korszakot (a kezdettől a XVI. sz.-ig), ameddig a címert gyakorlaban is használták (hordották a pajzsot), az „élő heraldika” korszakának nevezzük. A későbbiekben a címer mindinkább csak ábrázolt formában jelenik meg, és ezért- megkülönböztetésül -„késői heraldika” névvel illetik.

Csorna József ,,A magyar heraldika korszakai” című alapvető munkájában (1913) a XVII. század végét és a XVIII. század elejét a „teljes hanyatlás korának” nevezi. Csak ebben

79

A hugenotta Bosevain család címerében eredetileg tűlevelű fenyőfák állnak. Mire a címer elért Bergerac-ból Hollandián keresztül Canadába, jellege teljesen megváltozott.

A rajzolt címeren világosan látható a sisakkoszorű. a vésnök ötágú nemesi koronát csinált belőle. A címert elosztó sáv (pólya) a pecséten pirosnak van jelölve kék helyett. (A Bettink család címere. A pecsét lenyomata felnagyítva.